A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

vetkezetek „közösen megalakítják a »földmivestanacsot« minden községben s képviselik a földmívelő nép érdekeit a hatóságokkal és a megszálló katonai parancsnokságokkal egyetértve." A Barázda 1918. november 9-i száma „Mi lesz velünk?" című vezércikkben jelentette be, hogy győzött a polgári demokratikus forradalom. Károlyi Mihály támogatásra szólította fel a parasztságot, hogy „a nemzet ebből a válságos helyzetből mielőbb kikerüljön, s a rend, élet- és vagyonbiztonság a legkisebb faluban is fönntartassék". A Nemzeti Tanács által meghirdetett reformok közül a legsürgősebbnek a földreformot tartotta: „földhöz juttatni a földmívelő családokat, hogy minél több kisgazdája legyen az országnak, a meglevők pedig minél jobban gyarapodjanak... A faluban legyen a közigazgatás joga a falusi népé, mert ha mindenkinek önrendelkezési jogot adnak, a magyar nép fölött se rendelkezhetnek mások". A vidéken fellángoló katona- és parasztmozgalmakra célozva hangsúlyozták: Magyarország „nem a rablók és gyilkosok tanyája, hanem a jog, az egyenlőség és a testvériség földje". Szervezkedésre biztatták a parasztságot. Javasolták, hogy „alakítsátok meg minden faluban A Barázda lobogója alatt a földmívesek tanácsát! Legyetek nemzetőrök, hogy falutokban az életet, a rendet s a tűzhelyeteket megvédjétek". Kijelentették: a megváltozott viszonyok között is a parasztság na érdekeiért harcolnak, „de a bekövetkező megszállás alatt is". A Gazdaszövetség november 14-én megalakította az Országos Földmívelő Tanácsot és községi csoportjainak azt javasolta, hogy 5-21 taggal sürgősen hozzák létre a helyi földmívelő tanácsokat. A rend, a vagyon- és létbiztonság követelése természetesen a katona- és parasztlázadások ellen irányult. A Földmívelő Tanácsok megszervezésével pedig elsősorban a középbirtokosok és a gazdagparasztok gazdasági és politikai befolyását kívánták megőrizni a polgári demokratikus forradalomban. E politikai szervezkedésnek Erdélyben is lettek eredményei. Például Székelyföldön Csíkfalva község gazdái is elhatározták, hogy „a független Magyarországért alakult Nemzeti Tanácsot támogatják abban a reményben, hogy a földmívelők érdekeit is szem előtt tartja." Ugyanakkor az értekezlet Szentmártoni Bálint csoportvezetőségi elnök irányításával aggódva jelezte, hogy „ a község apraja-nagyja a tél küszöbén ruha- és lábbeli nélkül van." Az egész falu részére három hónap óta csak 60 liter petróleum érkezett, de Marosvásárhelyen 15 tojásért bármikor lehet venni egy liter petróleumot. 22 A Barázda, 1918. nov. 9. 461. 23 Uo. 24 Uo. 1918. nov. 16. 473.