A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)

egyházközség a hívek közössége. A közösség önszerveződő, amely képviselőtestületet, illetve tanácsot és elnököt választ anyagi ügyeinek intézésére. Az egyházközség funkcióját a kiváló kánonjogász Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a következőképpen fogalmazta meg: „Az egyházközségek célja az, hogy általuk a hívek szervesebben bekapcsolódjanak a plébánia és az Egyház életébe, érintetlenül hagyva annak szervezetét, alkotmányát és törvényhozását. A hívek szerves bekapcsolódása az Egyház életébe, tevékeny hitéletet jelent befelé, Egyházunk védelmét és jogainak biztosítását kifelé." A magyar katolikus egyház első főpapjának szavaiból világosan látszik, hogy az egyházközség szerepe az egyház külső ügyeinek koordinálása. Egyházi épületek, iskolák, szociális és egyéb intézmények fönntartása és ellenőrzése, illetve a plébánia területén a hitoktatás (hitterjesztés) és a katolikus közélet (egyesületek, társulatok) szervezése. Azonban ezen funkcióit is a klérus fölügyeletével gyakorolhatta — hiszen az egyházközség egyházi elnöke a mindenkori plébános volt. Az egyházközségnek semmiféle egyházigazgatási, kánonjogi, illetve teológiai, hitelvi, liturgikus ügybe beleszólása nem volt. Az egyházközségek — és ezzel az országos katolikus autonómia — szervezése azonban az 1920-as években megtorpant. Ennek oka az állam és a történelmi keresztény egyházak jó — a dualizmus kori kapcsolatnál sokkal jobb — és egymást kölcsönösen támogató viszonya volt. (Gondoljunk csak a hivatalos kereszténynemzeti ideológia harcos propagálására!) Az egyházközségek egyházi adót kivető és behajtó testületekké váltak. A civü társadalom bevonásának az egyházi szervezetbe az — országos, egyházmegyei és plébániai szinten egyaránt megszervezett — Actio Cathoüca megjelenése adott újabb lökést az 1930-as években.

1 FERENCESEK SZEGEDEN Mivel a szeged-alsóvárosi plébánia területén élő hívek lelki gondozását a ferences kolostor szerzetespapjai látták el, néhány szóban érdemes áttekinteni a ferences rend és Szeged kapcsolatának történetét. Assisi Szent Ferenc 1209-ben alapított rendjének tagjai már a 13. században megjelentek Szegeden. Alsóvárosi rendházuk az 1450-es években épült, Havi Boldogasszonynak ajánlott templomuk 1503-ra készült el. Szegeden az obszerváns (szalvatoriánus, 1897 után kapisztránus) ferenceseken kívül a középkorban a marianus ferenceseknek is volt kolostora, mégpedig a Palánkban. A 13. században emelt épület — amelyben négy rendtartományi gyűlést is tartottak (1329, 1471, 1481, 1536) — a török időkben elnéptelenedett és elpusztult. Szent Ferenc családjának (ferencesek, minoriták, kapucinusok) ma két ága tevékenykedik a városban. 1. Az alsóvárosi ferencesek (cseribarátok) a török időkben is biztosították a Délvidék lelki ellátását. A főpapi székhelytől (Temesvár) távol lévő csanádi püspökök 1525 és 1701 között több alkalommal általános hely1 ERDŐ Péter: Plébánia és egyházközség a háború előtti Magyarországon. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1997/3-4. 91-97; GERGELY Jenő: A katolikus egyházközség (autonómia) mint a civil társadalom szerveződési lehetősége. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1997/3-4. 131-141.