A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

T. KNOTIK Márta: Kávéházak, vendégfogadók, korcsmák és bormérések Szegeden a XIX. század második felében

1882 nyarán kávéházi átalakításra kaptak engedélyt a Strőbl testvérek. „A régi Oroszlán kávéházat eddig Strőbl József bírta, az épület tulajdonosai a Strőbl testvérek holnap nyitják meg újra. ... összes helyiségei nagy átalakuláson mentek át; a termeket megnagyobbították, s a kávéházi helyiség jó nagy része most az oroszlán-utcára is szolgál, mi által az sokkal vüágosabb" lett. A termeket újra díszítették, az árnyékos udvart kockakövekkel rakták ki, a régi füstös mogorva termek helyett barátságos környezetben várja vendégeit július 15-én az üzletvezető Steingassner József vendéglős. Szeptemberben: „Az Oroszlán kávéház egy részét és az udvarhelyiséget a Strőbl testvérek díszes sörcsarnokká és étteremmé alakították át". Az 1883. évi címtár több helyen is fölsorolja, az éttermek között: „Oroszlány, iskola u.", a kávéházaknál: „Strőbl testvérek, iskola u." Hirdetésében: „Strőbl-nővérek kávéháza és étterme az arany oroszlányhoz Ciskola-utcza, Ströbl-féle ház). Egyike a legrégibb e nemű szolid üzleteknek, teljes és kényelmes berendezéssel, jó konyhával és pinczével, tiszta és jó kávéházi italokkal. Péntek-estéken halpaprikás". Decemberben a Helybeli újdonságok rovat közölte, hogy Steingassner József vendéglős 58 évesen elhunyt, aki „már 1851-ben látogatott, jó hírű üzlettel bírt ... legutóbb az Arany oroszlánhoz címzett vendéglőt és kávéházat bírta". 1884 tavaszán újságban tette közzé Schőn Adolf, hogy a kávéházat étteremmel együtt átvette, majd május 4-én megnyitotta. Ti 3094/1847., Tört. tan. 2002. 59., SZH 1859. nyárelő 9, őszhó 13, 1860. télutó 19, 1863. máj. 9., K 80. 62., SZH 1882. júl. 11, 15, 16, szept. 16., K 83. 81, 88. és hirdetés, SZH SZN 1883. dec. 4, 14, 1884. jan. 6, ápr. 23, ápr. 29. Arany perechez vendéglő, Somogyi u. (11. és 13. közötti) játszótér — Bajza u. sarok, helyén. 1861 nyarán a Kereszt utcában Palánk 295. szám alatt „Dáni Alajos vendéglője". 1862 év elején „a kereszt-utcában levő Dáni-féle vendéglőház". Tavasszal „Dáni Alajos korcsmárosnak az arany perechez ... házibútorai, kocsmai eszközei" és ingóságainak árverése. Novemberben az Arany perec helyén Mátyás király cím alatt nyílik Nagy Pál vendéglője. SZH 1861. aug. 21, 1862. febr. 26, ápr. 26, nov. 26. Arany potyka vendéglő, Fekete Sas u. 21. — Kígyó u. 3. sarok, helyén. 1872 őszén Kóser vendéglő megnyitását hirdetik: „a feketesas u sarkán az arany potykához címezve ... nyitottam. Borstein Sámuel vendéglős". 1875 elején Kávécsarnok nyilt „eddigi Koscher vendéglőmmel egybekötve ... nyitottam özv. Bornstein Rozália vendéglős". 1876 telén az Arany potykához címzett vendéglő azonnal eladó. „Bővebbet ugyanott özv. Bornstein Rozália vendéglő-tulajdonosnővel." 1877 tavaszán az Arany potyka vendéglő helyén bor- és sör-mérést nyitott Stotze Ferenc a Juhászhoz címezve. SZH 1872. szept. 4, 1875.febr. 3, 1876. nov. 26, 1877. máj. 6., Csmép. 2000. 394. Arany sas vendégfogadó, Fekete Sas u. 11 (4, 4a. kép). 1807-ben a helyzetrajzon „Arany Sas" elnevezés szerepel. 1809 nyarán „Rieger Mihály Arany Sas Nevezetű vendégfogadója". 1839. július 29-én „Rieger Mihály mészáros mester elmaradott özvegye Felmajer Anasztázia" végakaratában áll: „az Arany Sas legyen Mihály fiamé". A végrendelet 1847-ben lépett életbe. 1848-ban Rieger Mihály tímármester az „Arany Sashoz címzett vendéglő örökös tulajdonosa", aki két év múlva halt el (Szeged, 1799. szept. 6. — Szeged, 1850. okt. 13.), özvegyen hagyva Kudritzy Katalint. 1853-ban a Szeged városban lévő vendégfogadók egyszersmind kávéházak palánki jegyzékében „Arany Sas, Fekete Sas utza 2439. Rieger Mihályné tulajdona, polgári jog czímen". 1854-ben Arany Sas vendégfogadó mészáros herberg, özv. Rieger Mihályné házában a Fekete Sas utcán 2439. szám alatt, bérlője: Sellár Mátyás. 1863 szeptemberéből ismerjük az Arany Sas homlokzati vázlatrajzát. Az épületben az 1870-es népszámlálás bormérést jelöl. 1871 nyarán hirdeti özv. Csorvay (előbb Rieger) Jánosné: „az arany sashoz címzett vendéglőm, melyet jelenleg Kozma Tamás úr bír, nov. 1-től három évre" bérbeadó. Ezektől az évektől megszűnőben a vendégfogadó jelleg, egyre több bérbeadó lakást hirdetnek. A Vízkor Csorvay János özvegye házában a Palánk 128. szám alatt árvízkárosult: Zombori András bormérő. 1881 nyarán „az Arany Sashoz címzett vendéglő nov. 1-től bérbeadó". Az 1883. évi címtárban a bormérők között van: „Baranyai József, feketesas-u 9." szám alatt.