A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Zászlószentelő szegedi polgárok a millennium idején. Zászlórudak díszszögein szereplő névsor közlése

Pincér Egylet: 1881 június 28-án, a Hungária szállóban országos konferencia szervezésében, három napos ünnepségsorozat keretein belül, egyházi közreműködés nélkül került sor a zászló avatására. Zászló: damasztselyemből készült, arannyal hímzett, /A/ oldalán Szeged város címere, /B/ oldalán felirat SZEGED PINCZÉR BETEGSEGÉLYZŐ ÉS TEMETKEZÉSI EGYLET 1881 JÚN. 28. Szalag: vörös damasztselyemből készült, felirata: STRÓBL JÓZSEFNÉ SZÜLETETT VEDRES KLEMENTIN / A SZEGEDI PINCZÉR BETEGSEGÉLYZŐ ÉS TEMETKEZÉSI EGYLETNEK. Szalag: fehér moaré selyem, aranyhímzéssel: A BUDAPESTI PINCZÉREGYLET A SZEGEDI TESTVÉREGYLETNEK. Szalag: kék selyemből: A KOLOZSVÁRI PINCZÉREGYLET A SZEGEDI TESTVÉREGYLETNEK. Avatás: Reggel a rendezőség és a koszorúlányok a városháza közgyűlési termében gyülekeztek. A menet 9 órakor indult, az út teljes szélességét elfoglalva, színes szalaggal haladt a négy koszorúlány fehér ruhában. A szegedi pincérek elnöke Kass János, az alelnök és titkárok párnákon vitték a zászlószalagokat. A felavatandó zászló volt a menet középpontjában. A zászlógombra illesztett ezüst karikából 32 színes szalag indult ki, melyek mindegyikét egy-egy fehérbe öltözött koszorúlány tartotta kifeszítve. A menet útvonala: Széchenyi tér — Iskola u. — Somogyi u. — Kárász u. — színház. A feldíszített terem emelvényén ültek: Vedres Klementin, körötte a koszorúlányok, a rendezőség és két dalárda a zászlóival. Először a zászlóanyát köszöntötte Fiscer Ilonka koszorúlány „...áldja az ég, hogy ez a zászló, mely Nagysád védőszárnyai alá jutva ma fölszenteltetik, az egylet gyarapodását hirdesse, és mindvégig fennen lobogjon. " Kass János az 1870-ben alapított egylet zászlóavatását megnyitottnak nyilvánította. Ströblné a himnusz éneklése közben felkötötte a zászlóra a szalagot, majd elkezdődött a szegek beverése. Pálfy Ferenc polgármester a király és a maga nevében 3 szöget vert be, közben a humánus egylet fölvirágzását kívánta. Szegeztek még: Ströblné, a hatóság tagjai, a vidék és helybeli egyletek, társulatok és magánemberek. A szegezés déli egy óráig tartott. A Próféta kerthelyiségében 224-en ültek asztalhoz. Menü: hal és hideg felvágott — vesepecsenye — zöldség köret — sültek: borjú, csibe, kacsa, liba — befőttek, saláták, uborka — sült tészták és krémes, — gyümölcs és sajt — fagylalt, kávé — sör, bor, savanyúvizek, pezsgő. Este fél hétkor ért véget az ebéd, majd meglátogatták az iparos-házat és este küenckor reggelig tartó táncvigalom kezdődött a színházban. A bálanya is Ströblné volt. Másnap délben az Ujszegedi ligetben a halpaprikás ebédet magyaros mulatság követte. 1893 október 31-én a Szegedi Napló a Domaszéki Gazdakör zászlószenteléséről tudósított: „A domaszéki fiatal Gazdakör gyönyörűen elkészített zászlóját tartották keresztvízre, mely a függetlenség ősi fészkét fogja jelezni a gazdakör háza falán. Az iskola előtti téren felállított oltárnál, Urbán Juvenál szerzetes szolgáltatott misét. A fölszentelt zászló rúdjába az első szöget Dobó Emil dr. képviselő verte be e szavakkal. - Éljen a haza! A Szegedi Függetlenségi Párt nevében! — A városiak és a tanyai polgárok folytatták azután a szögbeveréseket, miközben a sok ezernyi nép kalaplevéve énekelte a szózatot. Egy tanyasi legény magasra emelte a szentelt zászlót, mely alatt a képviselő megindult a gazdakör felé. Letarolt szántóföldeken haladt keresztül a lelkesült polgárság, Rákóczi és Kossuth nóták éneklése mellett. * Vendéglősök: 1895 október 10-én zajlott a Pincér Kongresszus és zászlószentelési ünnepély. Zászló: Egy budapesti cég műve, ezer Ft>ba került. Vörös da-