A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Zászlószentelő szegedi polgárok a millennium idején. Zászlórudak díszszögein szereplő névsor közlése

lődésben az egész város szerepet tudott váHalni. Sok ezer résztvevőnek kötötte le a figyelmét a nagyszabású ünnepségsorozat, melyben kisebb vagy nagyobb sze­repet mindenki tudott vállalni. Az Ipartestületi milleriniumi zászló szentelése a Szegedi Napló tolmácso­lásában, a következőképpen történt: 3 1896. február 20-án jelent meg az első tu­dósítás, amit az eseményig még többször megismételtek, csigázván a közönség érdeklődését. „Fényes, nagyszabású ünnepély..." A szeplőtelen zászló feladata meg­védeni az iparostársadalmat a veszedelmes ígérgetőktől, akik áldozatul akarják ejteni. " „A nagyra becsült zászló alá a szegedi legmagyarabb és az ország egyik legin­telligensebb iparos-osztálya sereglik. Elküldték a szegekkel együtt jó kívánságaikat a vidék ipari és kereskedelmi hatóságai, akik meleg érdeklődéssel és jóakarattal vannak az iparos osztály iránt. A helyettes polgármester lesz a díszelnök és a szegedi társaság két kiváló nőtagja vállalta a zászlóanya szerepét." Balogh István egy budapesti cégnél megrendelte a zászló szövetét és vüagraszóló ünnepélyt akart szervezni, mivel ebben az évben ez már a harmadik zászlószentelés lesz. Toborozta a 80 ko­szorúlányt, minisztereket, előkelőségeket képzelt a menetbe. Amikor elérkezett június 14. borongós napja. Nagy izgalommal figyelték az eget, ami nem sok jóval kecsegtetett, bármelyik pillanatban eleredő eső kudarcba fuUaszthatta volna a több hónapos készülődést. Az ünnep előestéjén fáklyásmenet kíséretében honvéd­zenekar adott szerenádot a zászlóanyák, Barcsay Károlyné és Gerle Lajosné ab­lakai alatt. A nagy nap reggelén, 5 órakor mozsárágyúk dörgésére ébredt a város. Nyolc órától gyülekeztek a testület dísztermében a helybeli egyletek, társulatok, népkörök képviselői saját zászlójuk alatt, a polgárőrség, a fehér ruhás koszorú­lányok, a magyar ruhás kisleányok, a vőfélyek, a városi méltóságok és a vidéki ipartestületek képviselői. Az Ipartestület kapujától a templom bejáratáig a tűz­oltók kordont vontak. A kordonon belül sorakoztak fel lobogóik alatt egymással szemben sorfalat alkotva a Polgári dalárda, a Vendéglősök Ipartársulata, a 48/49-es honvédek díszruhában, Ácsok, Kőművesek Egyesülete, a Rókusi Népkör, a Felsőkerületi Népkör, az Iparos Ifjak Egyesülete, a Szegedi Munkás Betegsegé­lyező Egylet, Pincérek Egyesülete. A kordonon kívül pedig a nagyközönség állt. Nagy lelkesedést keltett a polgári bandérium megjelenése, élén Beck Pistával. A menet élén haladt két felvirágozott kocsi az elsőben Barcsay Károlyné zászlóanya ült Lázár György polgármester helyettessel, a másodikban Gerle Lajosné zász­lóanya Pálfy Viktor tanácsossal. A díszzászló előtt cigányzenekar a Rákóczi in­dulót játszotta. A zászló két oldalán koszorúlányok, vőfélyek és magyarruhás le­ánykák ballagtak. A zsúfolt templomban ott tolongott a szegedi társadalom krémje. A templomban a koszorúlányok és vőfélyek sorfalat képeztek. Az oltár meUett kétfelől helyet foglaltak a zászlóanyák és Lázár György helyettes polgár­mester díszruhában. Rainer József főkapitány, Pálfy Viktor tanácsnok. Kun László celebrálta a misét, a dalárda és a szegedi női énekkar alakalmi énekeket adtak elő. Kun László beszédében méltatta a szegedi ipartestületet, mely a dél­vidéki iparosok között vezérszerepet játszott, irányt és példát mutatott. A szege­zésben részt vettek a megjelent előkelőségek, melyet a székházukban, későbbi idő­3 T.2002.21.1. Ipartestületi zászló; T.67.64.1. Zászlórúd

Next

/
Thumbnails
Contents