A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

T. KNOTIK Márta: Kávéházak, vendégfogadók, korcsmák és bormérések Szegeden a XIX. század második felében

KÁVÉHÁZAK, VENDÉGFOGADÓK, KORCSMÁK ÉS BORMÉRÉSEK SZEGEDEN A XLX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN T. KNOTIK MÁRTA A címben szereplő téma, folytatása a XLX. század derekáról 2002-ben megjelent összeállításnak, amely az 1853-54 évben készült öszeíráson alapult és formailag is ahhoz igazodott. Míg a jelenlegi, a fél évszázadot átfogva több ágú gyűjtés eredménye a Somogyi Könyvtár, a Szegedi Levéltár, és a Móra Ferenc Múzeum anyagából. A három és fél évtized adatgyűjtésének eredeti célja kifejezetten Szeged épületeire vonatkozott. Éppen ezért, a Szegedi Hiradó és Szegedi Napló évfolyamaiból csak azokat az adatokat céduláztam, melyekről megállapítható volt mely épülethez kötődnek. A Tanácsi, Szépitő Bizottmányi és Tervtári iratok, illetve a hozzájuk csatolt térképrészletek, helyzetrajzok, a térképek és az 1870. évi népszámlálás adatait vetettem össze a két napilapból nyert ismeretekkel, majd ezek a fellelhető város fényképek ábrázolásaival egészültek ki. A dolgozat fő gerincét a félkövér betűkkel kiemelt cégérnevek és személynevek abc sorrendje képezi. Ezeket követi a hozzájuk kapcsolódó épület korabeli helymegjelölését feloldó mai utca házszám, képszám

1 és „lásd" jelöléssel más neveknél való időrendbeni előfordulásuk. A működésükre vonatkozó, idézőjelbe tett kiemelések tartalmazzák az adott időszakokra jellemző elnevezéseket, utca neveket és házszámozást, melyek támpontot jelentenek az azokban történt változások követéséhez. A Vízkor jelölés, az 1879. évi árvizi összeírásra vonatkozik. Mivel a szegedi napilapok következetes cédulázása az 1884. évvel zárul, a hiányzó másfél évtized pótlása a címtárakból történt. Végül a forrásokat és a fölhasznált irodalmat kisebb betűkkel szedve adtuk meg (lásd még rövidítések és irodalom). Függelék tartalmazza a címtárakban, foglalkozásonként csoporsított azon neveket, melyekhez más adatok nem párosulnak. Merem remélni, hogy az óriási adathalmazt sikerült meglehetősen kevés hibával kezelni és hogy a bőséges anyag még további összekapcsolások lehetőségét rejti magában. 1 A képaláírások a szócikk nevének kezdő részét és a felvétel évszámát tartalmazzák. 2 A század közepén az utcanév, város-sorszám használatos. Ezt követi az utcanév városrészenkénti sorszámozás, amit már az 1857. évi, majd az 1870. évi népszámlálásnál és az árvízi összeírásnál még alkalmaznak. 1879 után lép életbe az utca-házszámozás, ettől kezdve azonban számítanunk kell egyes utcák nevének megváltoztatására, majd kb. 1900-tól a házszámok átszámozására (pl. Bartók Béla tér, Dugonics u., Fekete Sas u., Kálvária sugárút, Oroszlán u., Párisi körút, Somogyi u., Tisza Lajos körút stb.). 3 Mindezeket figyelembe véve adataink használatánál a megadott időhatárok között vagy környékén érdemes és hasznos a megjelölt forrásokból további adatokat feltárni.