A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

szobák korhű modern kényelemmel voltak berendezve. A szálloda szobái állandóan el voltak foglalva, leginkább szegediek által.

42 A napi teljes ellátás 3.60 korona, illetve két személyre havi 40-60 korona volt.

43 Az épület északi felén levő szabadtéri teraszán vasárnaponként táncmulatságokat tartottak, és reggelig mulattak. Ezt a szórakozóhelyet bérlők működtették, melyeket árverés útján adtak ki: először Krammer János, majd Borsodi Imre 1894-től, aztán Fülöp Károly 1908-tól, Sós Jenő 1910-től, a „Tisztviselő Újság" szerkesztősége képviseletében dr. Gál Lajosné 1911-től, stb. A vigadó konyhája megállás nélkül üzemelt, és a tikkasztó hőségben frissen csapolt sört mértek az üdülőknek. 1893. május 21-én már öltözőfülkékkel ellátott fürdőmedence nyílt, ahol Fabrik József volt a fürdőmester, és 1895-től idényben dr. Mitzker Tódor orvos ügyeleteskedett, majd vízilabda csapat is alakult. Fürdőévad kezdetétől a befejezéséig a szegediek vásár-, és ünnepnapokon külön vonattal utazhattak Kamaráserdőre, amely a Széchényi térről indult a villamos síneken, majd a Rókusi pályaudvaron át a vasúti pályára. Vasárnap délutánonként már rengeteg vendég volt, hiszen a vonatok egész nap hozták a pihenésre és szórakozásra vágyó szegedieket. Naponta 16 vonat közlekedett.

44 Szabadkáról, is mind többen utaztak Kamarásra, sőt a palicsi fürdőintézeti orvos is több ízben szervezett ide kirándulást. A szabadkaiak aggodalommal tekintettek Kamaráserdő gyors fejlődésére. A szabadkai SZABADSÁG újság 1893. áprüis 12-én, az első oldalon így írt: „a szomszéd Kamarásban oly konkurensre fog akadni (értsd Szabadka), mely nem csupán a Szegedről eddig csoportosan Palicsra jött kirándulókat, de még a szabadkaiakat is elidegítendi. De hiszen ezt rossz néven sem vehetjük, mert míg Szeged minden lehetőt elkövet, hogy a nem is aző tulajdonát képező Kamarás kirándulóhelyet nevezetessé tegye, addig a mi hatóságunk Palicsot, mely tulajdonuk, elhanyagolja. ^

45 A szabadkai újságok később több ízben is írtak Kamarásról, de olyan hangnemben, hogy elriasszák onnan az üdülni szándékozókat. Ennek ellenére mindenkor jeles személyek fordultak meg Kamaráson, és haladtak keresztül a területén: 1883. október 16-án I. Ferenc József (1830-1916) társaságában Jókai Mór (1825-1904) író, akik vasúton átutaztak Kamaráson és Horgoson Királyhalomig, miután fiákeren Ásotthalomra mentek, hogy a császár felavassa az erdészeti szakiskolát.

46 Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész 1891. október 24-én részt vett a szegedi új tiszti kaszinó megnyitóján és ekkor az unokaöccsénél, Reök Ivánnál szállt meg.

47 1896-ig a Reök család kíséretében Munkácsy járhatott Kamaráserdőn, a szintén rokonságban levő Kelemen család új villájában. 1892. május 17-én Kamaráserdőre látogatott Szeged egykori újjáépítési bizottságának vezetője, Tisza Lajos (1832-1898), és társaságában Mikszáth Kálmán (1847-1910) író. Kamaráserdőn és a környékén vadászott egykor Lakatos Károly (1853-1914) 42 ERDŐS 78. oldal. 43 A szegedi kamara 1900-as évkönyve. 86. oldal. 44 ERDŐS, 79. oldal., Lásd még: korabeli lapok. 45 Szabadkai korabeli lapok, Oásd a Szabadkai Könyvtár állományában) 46 LÁZÁR, 263-280. oldal 47 CZIMER, 186. oldal