A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep
selők részére. Kamaráserdő nagyon vonzó lett, és a telek-parcellák értékét növelte az 1864-re kiépült Szeged-Szabadka-Fiúmé vasúti pálya, amely keresztül haladt Kamarás pusztán. Ezzel e terület elérhetőbbé vált a szegedi polgárok számára. Az épülő tiszti üdülő, a vasútvonal mentén először a 107. számú őrházzal kapott megállót (Itt Vanger János volt a bakter, és e megálló Szegedtől 17 km-re Szabadkától pedig 25 km-re volt.). A megállót déli oldalról a Kárász Géza által 1875-ben ültetett pompás ostorfa és platánfa sorai szegélyezték (1991/92-ben kivágták a magasra növelt szemet gyönyörködtető közel 120 éves ostorfa sort, de újat máig sem ültettek a helyébe.). Ezzel szemben volt Sztancsó János nyilvánosháza (Ennek a helyén van ma a Korona söröző.). Az indóháztól az erdőig vezetett az Orgonás út (mai neve Kamarási út), amelynek mentén 1893-tól a hírneves orosházi születésű Magyar Ede (1877-1912) szegedi műépítész tervezte a szegedi polgároknak rózsafákkal körül ültetett villáinak nagyobb részét. 0 tervezte 1910-ben a folyó semlyékes északi partján a Reök Iván átépített új villáját is (Reök egyébként vele terveztette Szegeden a Kölcsey utca és a Tisza Lajos körút sarkán álló szecessziós palotáját is.), úgy 1911-ben közvetlenül az Orgonás út elején az üdülő csodálatos új vasútállomását. 36 (Ez az épület nagyon lepusztult állapotban van, ugyanis a legújabb balkáni háború alatt roma családok költöztek bele, akik minden éghetőt feltüzeltek benne, ajtó és ablakrámákat is.) A villákhoz gyönyörű míves kovácsoltvas kerítések készültek. A cifra tetőbádogozást Szvoboda József szegedi bádogosmester végezte, munka miatt kiköltözött Horgosra, Trianonig. Az Orgonás út mentén, ahol két sor orgonasövény húzódott és a nevét is erről kapta, sok szegedi polgári család építtetett nyaralót. A baloldali soron haladva: az első villa Strauss Gyula tulajdona volt (ebben lakott később Drozdik Gyula (1883-1950) horgosi kántor-tanító. A villa kisebb átalakítással ma is áll. Strauss Horgoson a Vasút utcán vejének Dénes Artúrnak villát emeltetett Qásd. Dénes ház, az 1946-ban államosított mai Mezőgazdasági Szövetkezet épülete). Utána következett Gyuritza Sándor (1859-1936) makói születésű szegedi gyógyszerész villája (Ez gondozott állapotban ma is áll). Az utána lévő Bánffy János villája volt. A negyedik parcellán szép rendezett virágoskerttel üveges múterm-épülete volt Nyilassy Sándor (1837-1934) szegedi festőművésznek, ahol Trianonig alkotott, majd utána Tápéra költözött (Ma szántóföld van a műterme helyén. Festményeinek egy része a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható: lásd. Horgosi templom fákkal [1903], Szerelmespár [1905], Tanyai fiatalság [1909], Vasárnap [1911], Napsütés [1911], stb.). A következő Rajkó Zoltán ? villája volt. Majd az egyetlen keresztutcát (Ezen keresztutca mai neve Kertész utca) követően Vajda Jakab szegedi kereskedő villája állt (1881-ben a Weisz előnevet Vajdára cserélte. Ezen villát a II. világháborút követően elbontották és Kinka Dezső [1932-1989] egy kisebb házat építtetett belőle a horgosi Bartók Béla utca 79 szám alatt.). Ezután a Bíró család, talán e tiszti üdülő leggyönyörűbb villája következett (A villa felismerhetetlenségig átalakítva még ma is áll.). Baloldalon az utolsó villa dr. Gál Lajos szabadkai császár és királyi járásbíróé volt 37 (Ezt később id. Tichy Béla [1884-1955] zentai születésű horgosi gyógyszerész vásárolta meg. Ezen villa is a betelepítettek kezén több 36 BAKONYI, ZOMBORI.
