A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

A HORGOS MELLETTI, EGYKORI KAMARÁSERDŐ NYOMÁBAN* Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep NAGYGYÖRGY ZOLTÁN Sokáig homály fedte a szegedi telepítésű, Magyarország első egykori tiszti üdülőjének, a mára eltűnt Kamaráserdő történetét, amelyről egykoron a budapesti, szegedi és szabadkai lapok többször is cikkeztek. Sok éves alapos kutatások, helyismeret és helyszínbejárásokat követően ez most létrejött. A terület sokáig pusztaként létezett, mint a Tisza-Szentpéter puszta egyik későbbi kisebb része. A puszta a Kamarás nevet onnan kapta, hogy a magyar királyi udvari kamara birtokában volt. Földrajzi elhelyezkedése: északnyugatról a Madarász-tó, illetve annak vizét az északi oldalon egykoron levezető Folyó nevezetű semlyékes, amely beletorkollott a délkeleti oldalon a Tisza árterületéből létrejött Láda-tóba (Néhol Ladó-tónak nevezve. Ennek a tónak a lecsapolt észak-nyugati oldal maradványa volt a Fényes-tó, és a ma még déli oldalon létező Kender-tó.). Észak-nyugatról ott van még a Buzgán (Buzkán) halom (mai neve: Kurva domb, néhol Kurta dombnak említve) mellett elterülő Buzgány pusztán Qásd: Buzkán szállása, - egy 1333. évi oklevélben szerepel Kun IY. László [1262-1290] magyar király rokona, a kun nemzetségű Arbuz, akinek fia a Buzkán fejedelem.

1 1423-ban a kunoknak itt kaszálóik és vetéseik voltak.

2 Térségben e nevet tovább viselte a Buzgány major, Buzgány kertészek, Buzgány szőlők.), amelyen keresztül haladt az első Szeged-Szabadkai út (Néhol Mária Terézia pollis-nak nevezve. Ennek egy része ma az országhatárt képezi.), délen pedig a Budzsáki part Qásd: Vaskapu, korabeli település) húzódik keletnek. Kamarás Csongrád vármegyéhez tartozott, vagyis több mint ezer évig Magyarország szerves része volt. 1890 után, a szegediek által tiszti nyaralóhelynek kialakított Kamaráserdő, magyarok lakta helység volt. Mára az újratelepített Horgos falu északkeleti oldalával egybeolvadva, annak lakótelepét képezi.

3 A kamarási határrészből gazdag réz-, vas-, szarmata és népvándorlás kori leletek kerültek a szegedi-, a zentai-, és a Szabadkai Múzeumba. 1894-ben a kamarási Reök parton, a Reök major mellett Qásd. Reök Iván [1856-1923] békéscsabai születésű császár- és királyi folyam-mérnök, a szegedi * Hasonló címmel, rövidebb változatban megjelent: Bácsország, (Szabadka, 2000, I—Hl, 49-52. oldal.) 1 GYÁRFÁS III., 57., ZSILINSZKY I., 69, 95. 2 ZSILINSZKY L, 139. 3 Országos Levéltár. Térképek, Sil, - N° 247, 321, 659., Hadtörténeti Múzeum, B LX. G 639., Csongrád Megyei Fiók4evéltár, Hódmezővásárhely, 1879, 1893, 1909-es kataszteri térképek., Balázs., A szerző területismerete és határbejárása.