A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MARJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai

Fordítsuk figyelmünket a társadalmi szerkezet egy másik aspektusára, a foglalkozászerkezetre. A más irányú fejlődés már a 18. század végén megmutatkozott. 5. táblázat

22 Temesvár Ö Nemes polgár paraszt zsellér papság honoratior kézműves keresk. cseléd egyéb 1785 9749 65 380 35 1675 93 125 346 1828 12655 84 1428 32 823 201 817 Szeged 1785 20 947 113 879 930 2477 61 29 728 1828 32 209 1594 4168 48 1090 311 542 Mind a József-féle népszámlálás, mind a reformkori országos összeírás az eltérő alapokra figyelmeztet. A két város reformkori társadalomszerkezete jelentősen eltért egymástól. Jelentős különbség hogy a reformkorban Szegeden jelentős a városlakó nemesek és a zsellérek aránya, míg Temesvárott a polgárállásúak és ipari-kereskedő foglalkozásúak domináltak. Az 1840-es kimutatás szerint Szegeden a legfőbb megélhetést a mezőgazdaság biztosította, utána az állattartás, kézművesség és a kereskedelem következett Egyik helyen sem volt azonos a városi lakosság a polgársággal. Ha azon elsősorban az iparosokat és kereskedőket értünk, Temesvár kevesebb mint feleannyi összlakosságán belül nagyobb az iparosok aránya. A tradicionális társadalmi rétegek (zsellér, paraszt) inább Szeged társadalmát jellemezték, míg az iparos-kereskedő elem Temesvár jellegadó rétegének számított. 1785-ben Temesvárott 35, Szegeden 957 parasztot írtak össze, viszont a temesvári 125 honoratiorral szemben 29 szegedi állt szemben. A polgári kor társadalomszerkezete még jobban tükrözte a két város fejlődésében megfigyelhető eltéréseket. 6. táblázat: Temesvár foglalkozási megoszlása Őstermelés ipar keresk. Hitel, kőzik érteim napsz hcselédek egyéb 1869 514 (1,60%) 8 639 (26,81%) 1 331 (4,13) 31836 (2,6) 1 443 (4,48) 2 855 (8,86) 1910 1 310 (1,91) 4 991 (22,89) 34 13 (4,98) 2 272 (3,32) 2848 (4,16) 3045 (4,45) 2954 (4,3) 22 Uo. 309., 314.