A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

az ifjabb Kass János tragikuma mentette meg a Tiszát. Mivel a gazdasági világ­válság miatt teljesen összeroppant anyagilag és eladni volt kénytelen az atyai örökséget. Az 1933. szeptember 5-től, 1934. május 16-ig zárva volt Kass Kávéház által a szegedi vendéglátásban hagyott űrt kihasználva sikerült túlélnie a vál­ságot 183 1935-ben Juránovics Gyula még fölajánlotta a városnak megvételre, és annak bővítésével, a város vendéglátó kapacitásának erősítését, de erre sem az RT. 1 Aar -nek, sem a városnak nem volt pénze. Végül halála előtt két évvel, még 1937-ben ő tervezteti meg a nagyterem új fö­démszerkezetét (1937. VIII. 14). 1939. március 31-i elhunytával viszont a szálló véglegesen a család női tagjaira szál, és az özvegyek kezén is marad a szálló 1948-as államosításáig. 185 Bár a tanulmány adta kereteknek megfelelően csak, a Juránovics Ferenc leg­aktívabb több mint fél évszázadot felölelő munkáságának, és ezen keresztül a szegedi vendéglátás dualizmus kori fejlődésének főbb alapvonalait mutathattam be. A téma hiánypótló voltára, valamint a kutatás során összegyűlt hatalmas mennyiségű, részben földolgozott, részben még földolgozásra váró adatmennyi­ségre tekintettel a munkát tovább kell folytatni. Ezen tanulmánnyal a témát érintő problémákra, hiányosságokra kívántam rávilágítani, valamint egy eset­leges későbbi szegedi vendéglátóipari monográfia kellő megalapozását próbáltam megteremteni. Az adat földolgozás során rengeteg, még kiaknázandó, téma, illetve problé­makör vetődött föl, melyek mivel önmaguk is külön tanulmány kötetet érde­melnének jelen tanulmányban csak utalás szintjén, tűnnek föl. Ilyen izgalmas le­hetőséget rejtene például társadalomtörténeti vonatkozásban a dualizmus ko­rabeli szegedi egyletek, valamint azoknak a szegedi vendéglátóiparhoz és nem utolsó sorban azok vezetőihez kötődő kapcsolatának elemzése. Ugyancsak mosto­ha sorsa van a vendéglátóipari mozgalmak történetének, és különösen azok vidéki vonatkozásának, a kutatás történetben. A terjedelmi korlátok miatt dolgozatomba kerülő vendéglátó ipari ágazatok is­mertetésénél, leginkább a Juránovics Ferenccel kapcsolatba hozható üzletek, va­lamint a hasonló üzletágak részletesebb ismertetésére korlátoztam a munkate­rület kiterjedését. Az egyéb üzletágakra, mint a cukrászdák, kocsmák, mulatók stb. inkább csak érintőlegesen tértem ki, illetve adott esetekben útmutatókkal szolgáltam a további kutatásokhoz. Mindazonáltal, mivel ezen üzletágakra vonat­kozóan is egyre gyarapodó adatokkal rendelkezünk, reményekre adhat okot egy későbbi általános szegedi vendéglátóipar történet megírásához. Ami annál is fon­tosabb feladat, mivel az országos szinten is alulreprezentált helyi vendéglátás tör­183 Lásd az 1934 évi, valamint 1934 évi közgyűlések jegyzőkönyveit (részletes hivatkozás a biblio­gráfia cégokmánytár részében). 184 PÉTER L. 1986. 73. p. 185 Tervtár xv. 2c. 69. d. Az 1944 évi közgyűlésen résztvevő családtagok részesedési aránya jól érzé­kelteti a részvénytársaságban ez időre kialakult viszonyokat. Juránovics Gyula özvegye birtokolta a részvények 52 %-át, míg fiai Dr. Erdödy Gyula és Ferenc ( anyjuk családnevét vették föl) a rész­vények 24-24 %-át bírta. A család másik ága a fiatalon elhunyt ifj. Juránovics Ferenc özvegye a részvények 60%-át, míg fia Juránovics István annak 20 %-a fölött rendelkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents