A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

az ifjabb Kass János tragikuma mentette meg a Tiszát. Mivel a gazdasági világválság miatt teljesen összeroppant anyagilag és eladni volt kénytelen az atyai örökséget. Az 1933. szeptember 5-től, 1934. május 16-ig zárva volt Kass Kávéház által a szegedi vendéglátásban hagyott űrt kihasználva sikerült túlélnie a válságot

183 1935-ben Juránovics Gyula még fölajánlotta a városnak megvételre, és annak bővítésével, a város vendéglátó kapacitásának erősítését, de erre sem az RT. 1 Aar -nek, sem a városnak nem volt pénze. Végül halála előtt két évvel, még 1937-ben ő tervezteti meg a nagyterem új födémszerkezetét (1937. VIII. 14). 1939. március 31-i elhunytával viszont a szálló véglegesen a család női tagjaira szál, és az özvegyek kezén is marad a szálló 1948-as államosításáig.

185 Bár a tanulmány adta kereteknek megfelelően csak, a Juránovics Ferenc legaktívabb több mint fél évszázadot felölelő munkáságának, és ezen keresztül a szegedi vendéglátás dualizmus kori fejlődésének főbb alapvonalait mutathattam be. A téma hiánypótló voltára, valamint a kutatás során összegyűlt hatalmas mennyiségű, részben földolgozott, részben még földolgozásra váró adatmennyiségre tekintettel a munkát tovább kell folytatni. Ezen tanulmánnyal a témát érintő problémákra, hiányosságokra kívántam rávilágítani, valamint egy esetleges későbbi szegedi vendéglátóipari monográfia kellő megalapozását próbáltam megteremteni. Az adat földolgozás során rengeteg, még kiaknázandó, téma, illetve problémakör vetődött föl, melyek mivel önmaguk is külön tanulmány kötetet érdemelnének jelen tanulmányban csak utalás szintjén, tűnnek föl. Ilyen izgalmas lehetőséget rejtene például társadalomtörténeti vonatkozásban a dualizmus korabeli szegedi egyletek, valamint azoknak a szegedi vendéglátóiparhoz és nem utolsó sorban azok vezetőihez kötődő kapcsolatának elemzése. Ugyancsak mostoha sorsa van a vendéglátóipari mozgalmak történetének, és különösen azok vidéki vonatkozásának, a kutatás történetben. A terjedelmi korlátok miatt dolgozatomba kerülő vendéglátó ipari ágazatok ismertetésénél, leginkább a Juránovics Ferenccel kapcsolatba hozható üzletek, valamint a hasonló üzletágak részletesebb ismertetésére korlátoztam a munkaterület kiterjedését. Az egyéb üzletágakra, mint a cukrászdák, kocsmák, mulatók stb. inkább csak érintőlegesen tértem ki, illetve adott esetekben útmutatókkal szolgáltam a további kutatásokhoz. Mindazonáltal, mivel ezen üzletágakra vonatkozóan is egyre gyarapodó adatokkal rendelkezünk, reményekre adhat okot egy későbbi általános szegedi vendéglátóipar történet megírásához. Ami annál is fontosabb feladat, mivel az országos szinten is alulreprezentált helyi vendéglátás tör183 Lásd az 1934 évi, valamint 1934 évi közgyűlések jegyzőkönyveit (részletes hivatkozás a bibliográfia cégokmánytár részében). 184 PÉTER L. 1986. 73. p. 185 Tervtár xv. 2c. 69. d. Az 1944 évi közgyűlésen résztvevő családtagok részesedési aránya jól érzékelteti a részvénytársaságban ez időre kialakult viszonyokat. Juránovics Gyula özvegye birtokolta a részvények 52 %-át, míg fiai Dr. Erdödy Gyula és Ferenc ( anyjuk családnevét vették föl) a részvények 24-24 %-át bírta. A család másik ága a fiatalon elhunyt ifj. Juránovics Ferenc özvegye a részvények 60%-át, míg fia Juránovics István annak 20 %-a fölött rendelkezett.