A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MARJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai

Szeged hasonló mutatóira térve kiemeljük, hogy 1719 óta szabad királyi város, ami a privilégiumok hasznosításában nagy időelőnyt jelentett az 1791 óta kiváltságolt Temesvárral szemben. A két város jogi karakterében 1876-ban következett be közös változás: törvényhatósági jogú települések lettek. Szeged topográfiája tagolt: valamivel alacsonyabban (84 m) feküdt, mint Temesvár (92 m), a Tisza két partján húzódott közigazgatási területe, mely a régi városban további 4 közigazgatási egységre bomlott (Palánk, Rókus, Felső- és Alsóváros). Ezek történelmi képződmények, a tulajdonképpeni igazgatási központ, a civitas (palánk) mellett a gazdasági szerepkör és az ehhez igazodó társadalmi arculat formálta Alsóváros és Újszeged mezővárosias, Felsőváros és a belőle kinőtt Rókus vízi foglalkozású és iparos profilját. Középületi topográfiája is ezt a tagoltságot tükrözte: minden városrésznek saját katolikus temploma volt. Szeged görög lakossága a belvárosban ortodox templomot emelt, míg zsidók imaházzal rendelkezetek ugyanott 1848 előtt. Hivatali épületei a tanácsház, só és harmincadhivatal, postahivatal voltak, melyeket iskolái (piarista gimnázium, líceum, és nemzeti iskola) egészítettek ki. Fényes Elek „jó karban álló katholikus gymnasium"-nak és „philosophiai lyceum"-nak emlegeti a „kegyes oskolabeli atyák" vezette iskolát, mely kitűnt a fizikai eszközök gyűjteményével. Fölsorolásában említi még a „capitalis oskolát", a „roppant polgári ispotályt", kaszárnyát, több gyógyszertárat és vendégfogadót.

19 Az egykori vár országos fenyítőházként (börtönként) szolgált, magyarországi rabok mellett ausztriai foglyokat is őriztek benne. Előtte húzódott a Tiszán átvezető hajóhíd. A nyilvánosság igényeit szolgálta a polgárkórház, több patika, a casinó és néhány vendégfogadó. Csak a belvárosban épültek több emeletes házak, egyébként mindenütt földszintesekben laktak az emberek. Még 1900ban is a házak 96,17%-a földszintes volt. 1840-ben összeírt gazdasági objektumai: könyvnyomda, szódagyár, kb. 80 vízimalom, szappangyártás és hajóépítés. 0 A két város társadalmi szerkezetének vizsgálata elsősorban az etnikai és vallási sokszínűség különbségeire illetve hasonlóságaira hívja fel figyelmünket. Szeged társadalma túlnyomó részt magyar nemzetiségű (1910-ben 95,82 %) és római katolikus (1910-ben 87,85 %), ebben élesen elütött a multikulturáhs Temesvártól. Szeged magyar etnikuma és katolikus vallása hegemón helyzetbe jutott, s ez a társadalmi egyöntetűség 1945-ig fönnmaradt. Fontos összefüggésre mutatnak rá a népesedési adatok. A polgárosodás 1880 és 1910 között növelte a magyar nemzetiségűek arányát 92%-ról 96%-ra, addig a római katolikusok súlyát ugyanezen időszakban 92,27%-ról 87, 85%-ra vetette vissza. Ennek oka az asszimiláció, mely a különböző vallásfelekezet híveiben növelte a magyar anyanyelvűek számát. Temesvár nemzetiségi és vallási megoszlása egyedi. 19 FÉNYES Elek: Magyarország történeti ... 76. 20 DEÁK: i. m. 304-305. 21 Uo. 313.