A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Juránovics által való átvételét, határozott bizonjátékaink vannak az esemény nyolc évvel való korábra datálásához. Először is Juránovics 1888. április 8-án már hirdetést adott föl a Hungária berendezéseinek kiárusítására, melyen többek közt 14 szobabútort, 3 biliárdasztalt, márvány- és játékasztalokat, tükröket, ablakfüggönyöket, bársonypadokat, lambériákat, 1 nagy üvegfalat, 3 ablak kirakatot stb. kínált megvételre. A kiárusítást követően, már május elsején arról értesíti vendégeit a Szegedi Híradóban, hogy átveszi az Európa Szállodát, de az új szálló éttermének renoválási munkálatainak idejére még pár napig a Hungáriában marad az étterme. Öt nappal később, 1888. május. 6-án már az éttermet is áthelyezi új helyére. Fordulatot jelentett ez a lépés mind a szálloda, mind a szálló vezetője életében. Juránovics Ferencnek a vendéglátóiparban eltöltött majd három évtizedes munkálkodása során felgyülemlett, hatalmas és sokrétű tapasztalata az Európa Szállós korszakban érlelte be gyümölcsét. Ezekben az időkben lett a különböző vendéglátó ipari szervezetek vezetője, vagy elnökségi tagja. Az Európa vezetőjeként lett az ország vendéglátó-ipari nagykövetévé. A szálló pedig az ő vezetése alatt élte aranykorát, sem előtte sem utána nem úszott akkora hírnévben és népszerűségben mint ebben a röpke tizenöt évben. Gondos gazdaként kibővítette,

114 majd ahogy a szegedi vendéglátóipar feje lett, úgy vált szállója a szegedi vendéglátást érintő ügyek operatív központjává. Amint a korábbi fejezetekben láthattuk Juránovics korábbi üzleteit egytől egyig szakmai tapasztalatokkal, és dinamikus vagyonbeli gyarapodással gazdagodva hagyta el. Ami azonban a legfontosabb, a föntiekkel párhuzamosan a szakmabeliek közti elismertsége is rendkívüli mértékben növekedett. Ennek első jele volt, hogy még a Hungária vezetőjeként az 1885-ös országos kiállításon ő állíthatta föl a kiállítás halászcsárdáját, Katona Imrével egyetemben, Makkai Ferenc főpincérsége mellett. A Juhász György szegedi nagyiparos által pompásan berendezett csárda nagy sikere tovább emelte helyi és országos renoméját.

115 Növekvő befolyását jelzendő 1889-ben megválasztották a már 24 éves múltra visszatekintő Szegedi Pincér Betegsegélyező Egylet elnökének.

116 Majd az 1892-ben életre hívott Szegedi Szállodások, Kávésok, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartársulatának lett élethossziglani elnöke. Két év múlva ugyancsak az ő kezdeményezésére alapította meg az ipartársulat saját szikvíz gyárát, melyet 1894. október 1-én nyitottak meg 30 ezer korona alaptőkével részvénytársasági alapon. Termesze117 tesen ennek a táraságnak is ő lett az elnöke élete végéig. 113 Sz:H. 1888. ápr. 8. 9. p.; Sz.H. 1888. máj. 1., 6. p.; Sz.H. 1888. máj. 6., 10. p., de a vendéglátósok budapesti országos szaklapja is közli június havi számában V.L. V.évf. 11. sz. Bp. 1888 jún. 1., 5. p; valamint a V.K. 1. sz. Szeged. 1890. ápr. 15., 6. p. címjegyzéke is. 114 Még 1891 őszén kibővítette a szállót, mely így az aradi utca felől eső részen egy új emeletes épülettel nagyobbodott. In. V.L. VIII. évf. 22. sz. Bp., 1891. nov. 15 9. p.; KULINYI 1901. 626. p. 115 P.L. I.évf.3.sz. Budapest, 1884. okt. 1 2. p.; P.L. Levi 6.sz. Bp., 1884. nov. 15 3. p.; V.L. II. évf. 5. sz. Bp., 1885. márc. 1. 5. p.; V.L. II. évf. 9. sz. Bp. 1885. máj.l. 5. p. Ezt követően az 1896-os mülenáris ünnepeken is ő állította föl a szegedi halászcsárdát a székesfővárosban. Újk. 1899. aug. 15. 116 Korábbi elnökei voltak az egyletnek száüodás pályatársai közül 1884-ig Kass János, 1885-től 1887-ig Sonnleitner Ferenc, majd 1888-ban Baweschitz Lőrinc. KULINYI 1901, 309. p. 117 in. DM. 1929. febr. 16. 2. p.; KULINYI 1901, 308-309. pp.