A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Híres „nagyasztala" volt állandóan, hová a törzsvendégek (hivatalnokok, kereskedők, magánzók, köztük Kátay Laci, a nagy borivó, aki néha napján vödörrel rendelt bort magának) naponkint és pontosan ellátogattak.

88 Az öreg Próféta udvara valóban Szeged legkedveltebb mulató helye volt, így ír erről Krikay Gusztáv az egyik vendég. „Akácfával befásított négyszögletes udvarában 40-50 asztal a vígság fenntartója. A pincérek egész serege járja körül az asztalokat, parancsszóra készen állva. Udvarában a fal mellett terül el a szaletli, a törzsvendégek asztalaival. Az udvar közepén díszlik a légszeszállvány 60 lánggal. A pincérek rohannak a sentés felé, ez a vendéglő fő pozíciója. A sentes, a kelneráj nevezetes hely. Csapra ütött sörös hordók, boros palackok uralják annak belsejét."

89 A jó Gyurka alakjával számtalan anekdota, és kiszólás maradt fönn. Többek közt legendás leleményességével kapcsolatban. A Szegedi Napló vasárnapi mellékletekén 1889 -tői megjelenő Ludas Matyi című politikai élclap egyik története jól megvilágítja jellemének e vonását és azt, hogy mekkora befolyással is bírt a szegedi képviselő urak körében vendéglője. „A szervező bizottság július és augusztus hónapokban délelőttre javasolja a hivatalos órákat 7-12-ig. A tekintetes tanács kevesli a munkaidőt és megnyújtja 7-1 óráig. (Általános csodálkozás)." Mire Ferencsevics felszólal: „Tisztelt közgyűlés! A javaslatot nem fogadom el, mert az merénylet a »Profeta« ellen. Ha behozzák a tanács általjavasolt hivatalosodást, a »Profeta« 11- 12-ig üres lesz. Endrényi Tóni a maga és szorgalmas, buzgó, söröző hivatalnok társai nevében megnyugtatja az előtte szólót, hogy július és augusztus hónapokban a sörözés szintén 11 órakor kezdődik, de tekintettel a hivatalos idő meghosszabbítására, kivételesen 1 óráig tart." Az így nyert megnyugtató felvilágosítás és az általános éljenzés hatására, aztán hozzájárult a tanács javaslatához, amit el is fogadtak. Ezt követően pedig sietett haza, hogy július-augusztus hóra felemelje a Próféta haszonbérét.

90 Cserzytől tudjuk még, „hogy a hamvazószerdák nem múltak el akkor a Próféta vendégei fölött hamuhintéssel, és az emberek magukba szállásával, hanem — hering evéssel és sörivással. Gyuri ezen a napon minden esztendőben délelőtt 10 óra felé terített asztallal várta a vendégeit. Az asztalokon tányérokban soványkodott a sós hering, a muszka („ringli"-nek akkor még híre hamva sem volt), a sóskifli, Nagy Pál híres pékműhelyéből és a perec. A hering után következett a friss csapolású sör, azután a déli ebéd, a hozzá illő dukáncia: a bor ... Kukac bandája is megjelent kellő időben, s a hamvazó szerdának csütörtökön hajnalban lett vége."

91 A korábbi fejezetben már említettem, hogy Juranovicsnak itt volt első saját üzlete, hiszen már 1877-ben ő vezette az öreg Prófétát, míg Ferencsevics ezzel párhuzamosan a Hétválasztó nevű szállót és vendéglőt vezette, melyet három évvel korábban még közösen irányítottak. Miután Juránovics Ferenc a következő 87 Belvárosi rk. házassági és születési anyankönyv. 88 CSERZY 1922. 53-54. pp. 89 KRIKKAY 1889. 205-209. pp. 90 Ludas Matyi 1899. 3. p. 91 CSERZY 1922. 39. p.