A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

tulajdonában lévő „Korona" a Kossuth Lajos sugárút l-ben, melyet ez év tavaszán vett át Bandi Jánostól. Juránovics volt főpincére Tóth Endre által frissen nyitott „Millenium'' kávéház a kárász utca 10- ben. Valamint ne feledkezzünk meg még a Szende Eleonóra tulajdonában lévő „Szende" kávéházról az Iskola utca 14-ben. Szállóink éttermein kívül, a leghíresebb vendéglőről és sörcsarnokról a Prófétáról már írtam (lásd még a következő alfejezetet) részletesebben, de számtalan másik vendéglő is létezett, melyeknek nevei szintén elődeink gazdag fantázia világát dicsérik. Ilyenek voltak például korszakunknak az árvizet megelőző éveiben, az Osztróvszky Ferenc bérletében 1870. május 5-én megnyílt Zrínyihez címzett vendéglője, Klima Eduárdnak május 20-án a vasúti híd alatt lévő Szabó János-féle házban megnyíló, Két huszárhoz címzett vendéglője, a Fehér tó utca 628. szám alatti Sziksós Fürdő, Fürdői Vendéglője, Heinrichmair Frigyes 1870. július 16-án megnyíló Alföldi Vasúti Indóházi Vendéglője, Sattler József július 30-án nyíló Sörforrás nevezetű (az iskola utcai Rákits-féle házban), éttermei a az árvizet követő év éttermei, mint az Újvilág (Zobel Lipót tulajdonában a Klauzál téren); a Rózsa csokor (a Széchenyi téren szemben a Kiss Dávid házzal); az özv. Papné tulajdonában lévő Pörös durbincs (a Színház utcában). Nem feledkezhetünk meg az ismert szegedi vendéglős Bávesitz Lőrinc üzletéről, akinek 1873 óta fönn álló, sokat sejtető Szőlőfürthöz címzett vendéglője, valóban szőlőből készült magyaráti és helybeli borokat kínált ízletes ételei mellé. Nyaranta pedig tekepályával ellátott kerthelysége szolgált a vendégek szórakozására (a Széchenyi téri Takarékpénztár épületben). Valamint meg kell említenünk a Fekete Sas későbbi bérlője Gruber Gusztáv által vezetett Pacsirta (a 3 korona utcában Tóth Júlia házában) vendéglőt is. A rekonstrukció évei alatt újabb éttermek születnek, mint például a Budapest (a budapesti sugárúton), a Gambrinus (a Széchenyi téren), valamint a kávéházaknál már említett Korona. Ugyancsak meg kell említeni az Indóházak éttermeit az Államvasútit és az Alföld — Fiumeit, hiszen a városunkba érkező idegen először ezekkel a szegedi vendéglőkkel találkozott. Otthonból este 8 órakor, megérkezés este 8 óra 10 perc", csalhatatlan jel volt a törzsközönség számára, hogy a leleményes kávés, megint valami meglepetéssel készül számukra. A kávéház udvarán, a platánok lombkoronája alatt, kerti éttermet és a legnépszerűbb daltársulatok műsoraitól zengő színpadot állított fel. Ez utóbbit, félkörívben keleties stüusú lugasok öleltek át színpadi páholyok gyanánt. In.: Újkor 1898. márc. 20.; 1898. máj. 1. 8. p. (Ádám Ödön arcképét lásd a melléklet Pincéregyleti Könyvtár alapítók tablóján.) 83 Újkor 1898. április 20 84 Kocsmák, mulatók stb. nagy számára tekintettel ezek részletes ismertetésétől itt eltekintünk. Ezen vendéglátóhelyek történetéhez lásd: Cserzy. 1922. 33. p., 50-66. pp.; Bitó János: Az én kiskirályságom, Szeged, 1930.; továbbá Sz. Szigethy Vilmos: Régi szegedi kocsmák Szeged, 1988; Sz. Szigethy Vilmos: A régi Szegedből az újba Szeged 1932., valamint a bibliográfiában közölt mutatók vonatkozó részeit.