A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében
hihetetlen 192,16%-os növekedés tudatában már 1894-ben kitűnő befektetésként könyvelhette el gazdája, nem is beszélve arról, hogy ez az arány még csak följebb és följebb kúszott, mígnem a századfordulón Juránovics a 14 évvel korábbi bevételeinek már 271,99%-át produkálta. Az 1. számú ábrára jól érzékelteti, hogy Kass János igazándiból 1894-et követően vesztette el előnyét Juranovicscsal szemben. Egészen 1894-ig szinte Juranoviccsal párhuzamosan, de egyre mérséklődő ütemben vezette a vendéglátós virilisták névsorát a Tisza szálló szakértő vezetőjeként. A 90-es évek második felétől viszont éppen az egyre emelkedő bérlet kényszeríti új üzlete felépítésére, melynek következményeiről föntebb már megemlékeztünk. Bár a 20. század elején, új üzlete a Kass vigadó forgalmának bővülésével ismét visszakerül az élre, de Juranovicsot már többé nem sikerül utolérnie. Érdemes továbbá megfigyelni a század végi többi virilis közt elfoglalt helyüket. Ha eltekintünk városunk legnagyobb mágnása Wagner F. Antal messze leghatalmasabb 3502 forint 98 krajcáros évi adójától, valamint a közvetlenül őt követő Erdélyi Mihály építésztől a maga 2853 frt 26 kr adójával, akkor a legfelsőbb körben, az ezer forint felett fizető adófizetők Holzer Jacab háztulajdonos és posztókereskedő 1964 frt 89 kr-al végződő elit körében találjuk Juranovicsot, elsőként átlépve ezt az álomhatárt a szegedi szálloda tulajdonosok történetében. Összesséen gében, pedig a tíz leggazdagabb szegedi társaságában. A többiekre nézve is jellemző lehet, hogy a századforduló majd összes szálloda tulajdonosa megelőzte a főispánt, Kállay Albertet, a maga 286 frt 91 krajcáros adójával. Ami pedig az összesítést illeti, a legnagyobb adózó szegedi vendéglátósok, az átlagot tekintve a lista közép mezőnyét képezik. Valamivel jobban árnyalhatják a képet, a szegedi vendéglátóiparnak a 90-es évek közepén kibontakozó mozgalmával kapcsolatos kimutatások, melyek nem csak az „ipar Parnasszusán" elhelyezkedő legbefolyásosabb üzlet tulajdonosaira, hanem a mozgalomban résztvevő összes többi vállalkozásra is kiterjedtek. Érdekes adatokra lelhetünk például a Szeged és Szeged kerületi pincér nyugdíjalapot szervező bizottság 1894. július hó 15-től 1895. július hó 15-ig vezetett pénztári kimutatásában. 63 60 Csak tízen három polgár fizetett 1000 forintnál több évi adót a századfordulón. 61 Kivéve Bereczky Lajost a Tisza szálló új vezetőjét aki a Kass vigadó szívóhatása miatt egy év alatt tönkrement, így a listára sem került fel. 62 Viszonyítási alapként a közvetlen állami adó 1899-ben 523 ezer formt volt, melyből 73 ezer forintot képeztek a kereseti adók. In KULINYI 1901. 506-512. pp. 63 Most csak a szegedi perselyekben összegyűlt összegeket közöljük. Ért. 1895. júl. 16