A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

1873. áprilisában viszont már, Tömörkény István apjának, Steingassner József bérlőnek, és vendéglősnek a kezében látjuk. Ezt követően 1877 májusában, veszi vissza saját kezelésébe özv. Kasch Venczelné a szállodát, valószínűleg már 21 éves fia János segítségével. 1883-ban János vezetésével szálloda, étterem, kávéház és sörház található benne, a szálló udvarát pedig díszes nyári mulató kertté alakította át, a tavasz folyamán. 1885-ben még átalakítási munkálatokat hajt végre, de 1886-ban már egy új szállót, a későbbi Tisza Szállót veszi bérbe. A Fekete Sast pedig öccsére Gusztávra hagyja, aki már a következő évben 1887 őszén eladja azt a szentesi szállodásnak Rambowszky Józsefnek (cserélnek).

18 1890-ben Gruber Gusztáv kezében találjuk, de 1905-ben valamint az 1907-es címtárban is már Ádám Ödön vezetése alatt bukkan elő neve, akitől végül Fodor Bernáthoz jut. Ő még 1910-ben felújítja a Fekete Sast, de egy évvel később eladja Holtzer Dánielnek aki bérházzá alakítja az épületet.

19 A Fekete Sas után kerül a híres (régi) Próféta nevű vendéglőbe, írja Cserzy és Habermann, melyet Péter L. is átvesz. Itteni munkájára vonatkozólag Habermann azt közli, hogy pincér volt. Aminek viszont a föntebb már említett okokon kívül ellentmond a Vendéglátó Ipari Múzeumban talált forrásom, a vendéglátósok szaklapjának a Fogadónak a szerkesztésében megjelent : Fogadósok, vendéglősök, kávésok és pincérek 1905. évi Almanachja, mely a következőket közli „első üzlete a régi szegedi »Profeta« volt, a mely menetre, forgalomra túltett az akkorbeli minden vidéki fogadó vagy vendéglői üzleten." Tehát már mint a vendéglő vezetőjeként jelenik meg. Ezt támaszthatja alá az a tény is, hogy a Prófétát az a Ferencsevitcs György nyitotta meg 1869-ben, Hosszú Nándor házában és tulajdonolta 1888-as búcsúztatásáig, akivel a Hétválasztóban elvetette gyümölcsöző 90 együttműködésük magvait. A kölcsönös ismeretség és közös munka eredményeképpen, Ferencsevics ajánlhatta föl Juranovicsnak, új üzlete bérletét, míg ő a Hétválasztót vezette tovább. A vendéglős szaklapnak, így igaza volt, hiszen tényleg ez lett Juránovics első önálló vállalkozása. Föltevésemet igazolandó a kortárs újságíró Sz. Szigethy Vilmos korábban már említett visszaemlékezéseiben fölvetett azon állítása, mely szerint Juránovics már a Hétválasztót is Ferencsevicscsel közösen, vezette, kiegészíti azzal, hogy később a Profétára is együtt vállalkoztak, 9 1 majd később egyedül irányította, a Hungária bérletének megkezdéséig. A fentieket alátámasztandó Juránovics, 1877 áprilisának végén mint a „Profétághoz címzett sörcsarnok és étterem tulajdonosa, kiváló konyháján túl ajánlja Pilseni sörökkel kibővült italkínálatát, melynek hűtésére, pincéje mellett új hűtő 99 készülékeket szerelt föl. Az 1866-67-ben Árleth Ferenc építész vezetésével felépített, és Csiszár János fakereskedő által tulajdonolt épület, melyet első bérlője Wagner József (Péter 18 V.L.E. évf. 8. sz. Bp. 1885. ápr. 15. ; V. L. IV. évf. 18. sz. Bp. 1887. szept. 15 5. p. 19 A V.K. 1890. ápr. 15-i számának címjegyzéke alapján Péter L. Gruber Gusztávra vonatkozó 1896-os adatát, legalább hat évvel korábra keltezhetjük. Az Ádám Ödönre vonatkozó 1905-ös adatra Fári Irén hívta föl a figyelmem, a Sz.N. 1905. márc. 14.; okt. 25. számai alapján. A hasznos információt ezúton is köszönöm neki. VOGEL 1907. 80.p; HOLLÓSI 1911. 93. p. 20 Sz.H. 1869. máj. 6 6. p. 21 Sz. SZIGETHY Vilmos 1932. 147. p. 22 SZ.H. 1877. ápr. 29. ö.old. A Prófétáról Juránovics idején készült fotót lásd a Függelékben.