A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

19. század elején is fönnállt. Azért némi kritika is megjelenik ebből az időből, mégpedig egy Lehmann János nevezetű német utazó tollából, aki 1785 — ben kiadott könyvében, a város legszebb fogadójaként említi a Sas nevű fogadót, de a sok vendégszoba ellenére, azok elhanyagolt, és piszkos voltát szegezi szembe, a kiszolgálás hanyag, mi több rossz voltával, és drágaságával folytatja a sort. A többi szegedi fogadót már nem is ajánlja.

7 A Fekete Sasról legközelebb 1807. április 28-án hallunk, amikor is a városi tanács hirdetményt ad ki a fogadó tervezett „1807 esztendőbéli Szent István Hava 22-i napján köz kótyavetye által" való eladásáról. Ekkor hallunk először részletesebben róla, eszerint „a város közepén négy utcákra szolgál, kemény matériából készült és cseréppel fedezve vagyon...Ezen vendégfogadó fekszik 1408 ölnyi térségen, áll pedig a kocsmáros 2 szobáján, konyháján, kamráján kívül 1 nagy közönséges (közös helyiség, a szer.), és négy különös (külön álló, a szer.) vendégszobákból, 120 akóra való pincéből, 50 lovakra való 5 szakaszbéli istállóból, tágas fészerből, nagy kocsiszínből; vagyon széles udvara, bőséges kútja, hosszú és széles kertje. „Az 1879-es árvíz előtti Szegeden három nagyobb — kávéházzal és étteremmel egybekapcsolt — szálloda működött, mintegy 70 szobával. A század végén 5 szállodában több, mint 200 szoba állt a vendégek rendelkezésére."

9 Előbbiek közt a Fekete Sas, a Hétválasztó és a Wagner (későbbi nevén Hungária) szálló foglalnak helyet, majd a „nagy víz" utáni rekonstrukciós hullámban épülnek fel az igazi nagyvárosi eleganciával felruházott szállodáink, mit az Európa, a Tisza és végül a Kass vigadó, de ne feledkezzünk meg az újjászületett Prófétáról sem, valamint a korszak legvégén 1911-ben megnyíló Royal szállóról sem.

10 Juránovics Ferenc „tanulóévei", a Nagy víz előtti szállodák Szegeden Juránovics Ferenc gyermekkorára, származására vonatkozólag semmilyen információval, fogódzóval nem rendelkezünk. Ami levéltári adatokkal is alátámasztható tény, az, hogy, 1840. május. 8-án született Juránovics József és Moharos Erzsébet házasságából.

11 Dunántúli származása egyedül Habermann-nál szerepelnek, de sajnos bibliográfiai utalás nélkül, így forrását nem tudjuk beazonosítani. Egyetlen dolog amiben forrásaink megegyeznek, az, hogy nem szegedi volt, hanem fiatalemberként került szegedre. De már szegedi pályafutásának kezdeteit illetően is eltérőek az adatok. Míg Habermann 1868-ra, Cserzy 1860-ra addig a Fogadósok, vendéglősök, kávésok és pincérek Almanach-ja az 50-60-as évekre teszi pályafutása kezdetét. A viszonylag tág intervallumot, saját adataim 6 B ALLAI 1944. 210. p. 7 LESTYÁN 31. p. 8 OLTVA! 1968. 101. p. 9 Sz.T.3/lk.:389. p 10 Ballai említést tesz még egy Fehér Ló nevű szállóról is, mely a róla elnevezett utcában állott, valamint a rókusi városrészben egy Hét pacsirta nevezetű vendégfogadóról, melynek kertje 1840-ig színkörnek adott helyet. BALLAI: 1944. 211. p. A nagy árvizet megelőző 11 1929. évi halotti anyakönyv