A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Visszatérve a kérdés fölvetésre, miért éppen Juránovics? Meggyőződésem szerint, a szegedi vendéglátóipar történetét, a korszakot érintő döntő folyamatokat a legmeghatározóbb vendéglátósok munkásságának, minél szélesebb körű feltárásán keresztül lehet a legjobban kitapintani. Az így kapott vázra, azután már, mint biztos alapokra építhetjük a részleteket. A fönt ecsetelt munka hipotézisemből kifolyólag, a dolgozat megírása során igyekszem bebizonyítani, és egyúttal fölmutatni az általam kiválasztott kiváló szakférfiúnak a korszerű szegedi vendéglátás megteremtéséért tett múlhatatlan érdemeit. Úgy hiszem, mindenképpen új szint fog hozni a szegedi, és ezen keresztül, az országos pincér nyugdíjpénztár megteremtéséért vívott küzdelem felkarolásában játszott szerepének megvilágítása. Ezen túlmenően, viszont magának az embernek, Juránovics Ferencnek az élete is, hű képét adja a kor törekvő, megújulásra, és innovációra képes üzletember típusának. Igazi siker történet, annak iskolapéldája, hogyan lett egy Dunántúlról érkezett fiatal pincér a város egyik legtöbb adót fizető, köztiszteletben álló polgárává. így vagy úgy, de a város nevezetesebb éttermeinek, kávézóinak, szállodáinak nagy részével összefonódott sorsa. Természetesen nem alkothatnánk kerek képet Juránovics munkásságáról, ha nem vázolnám fel a korszak vendéglátóiparának képét, az országszerte, így Szegeden is születőben lévő modern vendéglátást. Először a szegedi vendéglátás történetének rövid áttekintésével adunk szélesebb alapot, a dualizmuskori Szeged vendéglátóipari viszonyainak érzékeltetéséhez. Majd „Juránovics tanulóévein" keresztül mutatom be az 1879-es árvizet megelőző időszak frekventáltabb szegedi vendégváró helyeit. A katasztrófa évét természetes választóvonalként használva, a város és az ipar megújulása szempontjából, külön fejezetben szólok a kávézók, éttermek, szállodák sajátosságairól, fejlődési irányairól, Szeged kulturális és társadalmi életében betöltött szerepéről. Továbbá, rendhagyó módon külön fejezetet szentelek a századfordulót megelőző időszak ipar és társadalomtörténeti vonatkozásainak statisztikai elemzéséhez. Ezen részben kerülnek megemlítésre a nagyobb vendéglátóipari egységeken túl, a teljesség igényével a szállodák, kávéházak és éttermek, míg a vendéglátós szakmába tartozó egyéb iparágak, mint a cukrászdák, kocsmák, mulatóhelyek stb. legismertebb tagjai által lesznek képviseltetve, illetve a további elmélyedéshez, kutatáshoz útmutatókkal fogok szolgálni. A következő fejezet egy igen komplex témába, a dualizmuskori vendéglátóipari mozgalmakba, azok mozgató rugói mögé fognak bevezetni. Végül az utolsó fejezet a monarchia válságperiódusának szegedi vendéglátóiparát irányító belső erők megvilágítását célozzák. Bár célom a már meglévő, és feltárandó újabb adatok felülvizsgálása, elemzése, koherens egésszé gyúrása, az elemzésre kerülő anyag hatalmas terjedelménél fogva nagymérvű szelektálásra kényszerít, mely talán nem mindig sikerül. A munkafolyamat során esetlegesen előforduló hibák, hiányosságok ezért tejes egészében engem terhelnek. vatal feladata volt a szállodai és magánszobák nyilvántartásán túl a vendéglátóipari üzletek működésének ellenőrzése.