A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Mindent elért, amit a közélet adhat, megtiszteltetésben kivételeset, hódolatban őszintét, elismerésben tündöklő bőségűt, s még ezen kívül azt is, ami a közélet fórumán a legegzotikusabb virág: a szeretet melegségét is."

76 Engel Lajos, Rósa Izsóval ellentétben, a 48-as függetlenségi pártnak volt a lelkes híve, és annak programját népszerűsítette szóban és lapjában, a Szegedi Naplóban.

77 Szeged asszimüációs ereje nagy volt a zsidóságra, többségük a közvélemény által elvárt, és a hitközség vezetése, személy szerint Lőw Lipót és Immánuel által is támogatott stratégiát követte: Érzésvilágában és életformájában magyarrá vált, pontosabban zsidó vallású magyarrá.

78 Néhányan azonban még ezen a határon is átléptek. Volt, aki személyi, vagyoni gyarapodás, vagy közéleti pályán való jobb előrehaladás érdekében megkeresztelkedett, vegyes házasságra lépett és a nevét is megmagyarosította. A sorrend egyénenként változott: Eisenstadter Lukács például, hogy feleségül vehesse a katolikus Zsótér Ilkát, 1867-ben katolikus hitre tért, összeházasodtak, végül 1880-ban nevét is Enyedire változtatta.

79 Hasonló lépéseket látunk Weisenstein Vladimir ügyvéd esetében is: Először katolikus hitre tér a keresztény Pirnik Aranka kedvéért, összeházasodnak, de csak a gyermekük születése után magyarosítja a nevét Várkonyira.

80 Érdekes utat járt be, a már gyakran emlegetett Back család is. Back Ernő zsidóként kapott nemességet és begavári előnevet. Mind az öt gyermeke később katolikus lett. Bernát nevű gyermeke zsidó származású nőt — Eisenstadter Erzsébet — vett feleségül, de a házasság előtt már mindketten katolikusok lettek, és katolikus szertartás szerint kötöttek házasságot.

81 A híres Szívessy bankár és ügyvédcsalád először magyarosított, és csak a következő generáció tagjai tértek át a katolikus hitre. A szegedi első polgár, Rósa Izsó, megmaradt az első lépésnél. Rosenbergről, Rósára magyarosított, de a hitében megmaradt, sőt hosszú évekig a hitközség elnöki tisztét is jllátta. A magyarság és a többi nem zsidó nemzet, nemzetiség — mint láttuk — kezdetben, főleg anyagi okok miatt, ellenszenvvel viseltetett a zsidósággal szemben. Ez az ellenszenv azonban később fokozatosan oldódik (a városi vezetés részéről is!!). A keresztény karitatív egyletekkel közös akciókat indítanak, kölcsönösen látogatják egymás rendezvényeit, és a zsidó bálokon, kulturális rendezvényeken ott van a város vezetése (főispán, polgármester, rendőrkapitány) is. Szegeden nem is hallani zsidó heccekről. A helyzetet jól jellemzi Mikszáth Kálmán, a Szegedi Napló akkori munkatársa, A szegedi zsidók címmel 1879. júl.23-án megjelent vezér cikkében: 76 D. J. — azaz Donevell János írása. 77 Szeged története. 3. kötet. 595. p. 78 MARJANUCZ: i. m. 39. p. 79 Uo. 35. p. 80 Uo. 38. p. 81 Uo.