A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Az 1917-es virilista sorrendje: 1. Wagner Gusztáv 20789 K 2. Milkó Vilmos és Fiai 17271 3. Kiss Arnold 14140 4. özv. Holtzer Jakabné 13534 5. Tóth Ferenc 12169 6. Holtzer Sándor és Fiai 11127 7. Csányi Sándor 10335 8. Holtzer Gyula dr. 9554 9. Eisenstadter Sándor és Tsa 9204 A zsidók építkezési tilalmának 1859-ben való föloldása lehetővé tette, hogy a gazdag zsidó családok vagyonuk egy részét nagy értékű ingatlanokba fektessék. Már az árvíz előtti korszakban díszes, emeletes házakat építenek, illetve vásárolnak: Eisenstadter Lajos, dr. Herzl Lipót, dr. Herzl Fülöp és Dávid, Kirschner Izsák, Kiss Dávid, Kohn József, Lichtenberg Mór, Neubauer József. Politzer Salamon, dr. Rósa Izsó, Scheinberger Antal, Vajda Samu, Vajda Jakab Fülöp stb. A város építészetének történetében különösen kiemelkedik Kiss Dávid 1872ben épített — 300 ezer frt-ba került — háza, mely a Széchenyi és Klauzál teret választotta széjjel.

56 Az árvíz utáni újjáépítés és városrendezés nyújt igazán lehetőséget a gazdag zsidó családoknak a paloták építésére. A nagykörúton belül ekkor születtek a következő személyek tulajdonában levő palotaszerű épületek: Alföldi Lajos, Auslander Ignác, Cinner Emánuel, Cinner Mór, dr. Déry Károly, Deutsch Ábrahám, Fischer Jónásné, Freunder József, dr. Goldschmidt György, Goldschmidt Lipót, Gottlieb Dávid, Holtzer Jakab, Holtzer Salamon, Krausz testvérek, dr. Rósa Izsó, dr. Szívessy László, Weisz Ignác.

57 Ezek közül Szeged belvárosának arculatát még ma is meghatározza a Lechner Ödön tervezte Milkó palota, közelében a Rósa Izsó bérháza, a Princ palota, a Széchenyi téren lévő Prosznitz ház, a Déry palota, a Szentháromság utca elején levő Vadász ház, a Bartók téri Goldschmidt ház, a Klauzál téri Lengyel palota.

58 A csodálatos palotákban csodás műkincsek halmozódtak fel. Eisenstadter (Enyedi) Lukács lakása csupa magángyűjtemény volt.

59 Begavári Back Bernát nem csupán műgyűjtő, hanem elismert műértő is volt. A két világháború között a németalföldi festészetről több előadást is tartott, és ezeket a szegedi lapok is közölték. Az eddig elmondottakból természetesen nem szabad azt a következtetést levonni, hogy Szegeden csupa jómódú, gazdag zsidó élt. Egy 1898. márc. végén történt összeírásból kitűnik, hogy 675 volt azoknak a személyeknek a száma, akik 55 Délmagyarország, 1917. szept. 2. 56 LŐW - KULINYI: i. m. 27. p. 57 Uo. 58 APRÓ Ferenc: A zsidó képzőművészek Szeged művészettörténetében (1901-1945). In: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szeged, 1990. 95. p. 59 Lásd: MARJANUCZ: i. m. 23. p.