A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

A zsidóság szerepe a modern tőkés viszonyok megteremtésében A nagy vízi utak (Tisza-Maros találkozása) mentén fekvő, földművelésre kiválóan alkalmas mezőgazdasági területekkel körülvett Szegeden, a 19. században, mindig nagy szerepet játszott a kereskedelem, melyben a kezdeményező szerep, egy-két keresztény családtól (Zsótér, Wagner) eltekintve, a zsidóság kezében volt. Korábban már említettük, hogy a kiegyezés után a gabona és fakereskedelem került Szegeden az első helyre, hogy az itt felhalmozott vagyont a földolgozó iparba fektették, így sorra létesültek a gabona és fafeldolgozó üzemek. Ezek közül csak néhányat említenénk: Burger Nándor 1859-ben létesített gőzmalmát begavári Back Ernő és Herman gabonakereskedők 1871-ben megveszik, és oly mértékben fölfejlesztik, hogy a 80-as évek közepére, a debreceni István malom után az ország második legnagyobb malma lesz, napi lOOOq kapacitással. Teljesítményüket a szakma is elismeri, és 1896-ban a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületének elnökévé Back Bernátot választják. A Back családnak Szegeden kívül Győrött, Nyitrán is volt malma, sőt a velencei Anna malom is a tulajdonukban volt.

35 A Back család malmán kívül, említésre méltó még a Mahrer család (Miksa, Gyula) malma, akik paprikaőrlő malmot is birtokoltak. Az elsősorban faiparban érdekelt Winkler testvéreknek valamint a Milkó Vilmos és Fiai cégnek is volt gőzmalma.

36 A fakereskedelmet és fafeldolgozást különösen az 1870-es nagy árvizet követő újjáépítési és városfejlesztési igények lendítették föl. Az 1880-as évektől évi átlagban 200-250 ezer m

3 fát tutajoztak le Máramarosból illetve Erdélyből Szegedre, a Tiszán és a Maroson. A legnagyobb fafeldolgozó üzemek a fakereskedő Winkler és Milkó család kezében voltak, de szólni kell a Lőwi Adolf és Tsa Gőzfűrész Gyáráról valamint Schachtiz József és Tsa Fenyőfűrész Gyáráról is.

37 Milkó Jakabról meg kell említeni, hogy a 80-as évek elején, az építőipari konjukturát kihasználva, részvénytársaságot hozott létre téglagyár létesítésére, melyből aztán a század végére Szeged legkorszerűbb téglagyára lett. A részvénytársaság tagja volt Erdélyi Mihály építész is, aki jelentős épületek kivitelezője volt. A Milkó cég tehát a nyersanyagok beszerzésétől, annak feldolgozásán keresztül, az épületek emeléséig szélesítette ki tevékenységét.

38 A Winkler fakereskedő cég pedig erdőket vásárolt. Winkler Arnoldnak 1918ban összesen 4951 hold erdeje volt öt Hunyad megyei községben.

39 A faiparban tevékenykedő cégek közül más utat járt be a Lengyel bútorgyár. Lengyel Manó kis kézműipari üzemből fejlesztette nemzetközi hírűvé bútorgyárát.

40 35 Szeged története. 3. kötet. 473-74. p. Uo. Magyar Városok Statisztikai Évkönyve, i. m. 305. p. 36 Uo. 37 Szeged története. 3. kötet. 461. p. 38 Uo. 588. p. 39 Uo. 40 Magyar Városok Statisztikai Évkönyve, i. m. 335. p.