A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

melyben közölte a főispánokkal, hogy értesülése szerint a szociáldemokrata vezetők nagyobb szabású megmozdulásokra készülnek. Ez okból felkérte Csongrád megye főispánját, hogy haladéktalanul intézkedjék a várható rendzavarások megfigyeltetésére, s arról azonnal jelentést tegyen.

164 Majd 1907. október 7-én a belügyminiszter ismételten felszólította a főispánokat, hogy az október 10-re tervezett országos munkássztrájkkal kapcsolatos előkészületeket a városokban és minden településen éberen figyeltessék. Azonban az előkészítő gyűlések betiltását nem rendelte el.

165 A felszólításra Csongrád megye főispánja október 11-iki jelentésében arról számolt be, hogy 10-én Csongrádon délelőtt előzetes bejelentés és hatósági engedéllyel a szervezett munkások gyűlést tartottak, melyen 150-en vettek részt, s a két szónok, — akiknek nevét a forrás nem tudatja — az általános titkos választójogról beszéltek a hallgatóságnak. Ezek elhangzása után a megjelentek teljes nyugalomban szétoszlottak. A főispán továbbá hozzáfűzte, hogy a községben az üzletek nyitva voltak, s a kőműveseket kivéve más munkások dolgoztak.

166 A belügyminiszter 1908 áprilisában a 142. res. számú rendeletében újólag értesítette a vármegyei törvényhatóságok és a városok önkormányzatának első tisztviselőit, hogy a Szociáldemokrata Párt a választójogért megindított mozgalma érdekében a március 4-iki felhívásában arra szólította föl a vidéki szervezeteit, hogy az általános választójog kiharcolására a munkások mindenütt folyamatosan ismétlődő gyűléseket szervezzenek.

167 Csongrádon a munkásság a február 9-i népgyűlésen követelte az általános titkos választójog bevezetését.

168 Tehát a várt munkássztrájk itt nem következett be, csupán csendes politikai megmozdulásra került sor. Az aratás körül eddig fölvázolt bonyodalmak óvatosságra intették a hatóságokat. A főszolgabíró 1908. március 20-án a főispán felszólítására azt jelentette, hogy Csongrádon az 1908. évi aratási szerződések legnagyobb részét már megkötötték. Vidéki munkásokat nem szerződtettek, s olyan jelenségek nem mutatkoznak, melyek rendzavarásra engednének következtetni.

169 Mindezek ellenére a főszolgabíró a június 9-én kelt átiratában felhívta Csongrád elöljáróságának figyelmét, hogy bizalmas értekezletre hívja össze a gazdaközönséget, s figyelmeztesse, hogy az esetleges fenyegető viszonyokra való tekintettel különös gondot fordítsanak az aratási szerződések — az 1898. II. tv.-ben előírt alakszerűség betartása mellett - leendő megkötésére. A saját jól felfogott érdekeiket szem előtt tartva az általuk „netán észlelendő fenyegető jelenségeket — húzta alá a főszolgabíró — teljes bizalommal hozzák a hatóság tudomására. A község főjegyzője azt jelezte vissza, hogy Csongrádon nem tapasztalható aratási mozgalom. Hirdetés útján felhívták a munkások figyelmét, hogy jelentkezzenek azok, akik vidékre pótmun164 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 85/1907. sz. 165 GAÁL Endre: i. m. 342-343. p. 166 Uo. 167 CSML (SzL) főisp. ir. 65/1908. sz. 168 ERDÉLYI Péter: i. m. 175. p. 169 CSML (SzL) főisp. ir. 56/1908. sz.