A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

RESCH Béla – MARJANUCZ László: A magyar tudomány mecénása. Marczibányi István élete

A MAGYAR TUDOMÁNY MECÉNÁSA Marczibányi István élete RESCH BÉLA-MARJANUCZ LÁSZLÓ Horvát István a kitűnő történetíró könyvet szentelt a Marczibányi-család „dicső" tettei bemutatásának, kiemelve, hogy a família, és különösen István nevű tagja a „nemzeti tudományosság" pártfogójának számított már a XVIII. században.

1 A család sok szállal kötődött Csanád vármegyéhez, a tudományos jutalomtételéről elhíresült Marczibányi István élete pedig Makóról indult. A nagybirtokos nemes személye jótékonysági és mecénási tevékenysége miatt méltó arra, hogy életét, munkásságát közelebbről is megismerjük. A kiváló nemzetség történetének, kiemelkedő tagjai pályafutásának jobb megértéséhez azonban szükséges a történelmi hátteret jelentő szűkebb haza viszonyait is röviden ábrázolni. A török kiűzéséhez vezető hadi események során elpusztult a hódoltságot átvészelő Földeák, Szentlőrinc és Makó. Egy utazó 1695-ben azt jegyezte föl: Makó nincs többé, lakatlan, csak itt-ott látni esténként pásztortüzet. Esterházy Pál nádor levéltári hagyatékában fönnmaradt irat szerint 1696. november 9-én a Csanád megyei birtokot Hunyady László nádori segédtitkár kapta meg Makó, Klárafalva, Vásontó és Lék pusztákkal.

2 Az 1697-es diadalt követően rác határőr családok telepedtek á fűvel benőtt romokra, de a karlócai béke után megkezdődött a menekült jobbágycsaládok betelepülése is. Őket a kamara kedvezményekkel csábította az elhagyatott h ;lyre, ahol egy katolikus illetve egy református telepbe tömörülve új életre keltették Makót.

3 Csanád vármegye területe hadi szerzemény jogán túlnyomórészt a kincstár birtokába került. Az új magyar-török határok védelmét figyelembe véve Makó, Battonya és Tornya kivételével a lakott helyeket a határőrvidékhez kapcsolták. Az ország új területi beosztása már 1698 végére elkészült. Eszerint Csanád vármegye a Budai közigazgatási kerülethez tartozott.

4 Ugyanakkor adóztatását Felső-Magyarország végezte. 1700-ban a máramarosi adószedők nagy szegénységet találtak Csanád vármegyében, amely törekedett a háromévi adómentesség megszerzésére. De a nádornak mégsem javasolták a fölmentést, mert akkor a többi megyének kellett volna fizetni Makó és Csanád megye helyett. 1 HORVÁTH István: A dicső Marczibányi-famüia tudományos jutalomtétele s annak első fényes kiosztása. Pest, 1817. 2 IVÁNYI Emma: Esterházy Pál közigazgatási tevékenysége (1681-1718). Akadémiai Kiadó. Budapest, 1991. 392. 3 BOHDANECZKY Edvin: Csanád Vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Csanád vármegyei Könyvtár 36. Makó, 1940. 54. 4 IVÁNYI Emma: L m. 171.