A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

Az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt 1901. április 7-9 között Szentesen tartotta a kisgazda és kubikmunkások kongresszusát, ahol a megválasztott országos földműves-bizottságba a csongrádiak közül Huszka Mihály került be. A tanácskozáson Szentes polgármesterének jelentése szerint 250-300-an vettek részt, közülük 128 vidéki. A szónokok az izgató beszédek tartásától távol tartották magukat, a hatóságok közbelépésére nem volt szükség.

96 A mezőgazdasági munkások munka lehetőségeiről a csongrádi bíró 1900. szeptember 28-i jelentése viszont akként szólt, hogy a folyó év III. negyedévében a munkásnép nem volt kereset nélkül, akik helyben nem kaptak munkát, azokat a községi gazdasági munkaközvetítő vidékre szerződtette. És az átlagos napszámbér élelmezés nélkül 1 korona 60 krajcárt, élelmezés mellett pedig 1 korona 20 krajcárt ért el. A munkások körében a hangulat nyugodt volt.

97 Az elöljáróság 1901 februárjában ismételten azt jelentette a főszolgabírónak, hogy a kereset nélküli munkás nem sok, s azok, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, vidékre szegődtek mezőgazdasági és földmunkára. A napszámot élelmezéssel 1 koronában, élelmezés nélkül meg 1 korona 40 krajcárban fizették. A munkások táborában pedig a hangulat változatlanul nyugodt volt.

98 A további jelentések az év végéig, de a következő esztendőben is hasonló állapotokról számoltak be, s ezért a részletezését nem tartjuk indokoltnak. A jelentésekből az világlik ki, hogy a helyi elöljáróság is csak az év harmadik negyedében, a mezőgazdasági munka dandárja idején tesz említést a földmunkásnép kielégítőbb munkalehetőségeiről. Valószínűnek kell tartanunk, hogy az előző negyedekben gyérebbek lehettek Csongrádon is ezeknek az embereknek a megélhetési területei. A kormány és a helyi hatóságok lépéseket tettek a munkásnép bajainak enyhítésére. A földművelésügyi miniszter 1901. október 12-én kelt leiratában kifogásolta, hogy az 1900: XVI. tc.-ben foglaltak alapján létrehívott Országos Gazdasági, Munkás és Cselédpénztár központi nyilvántartásai szerint Csongrád megyéből a segélypénztárnak feltűnően kevés munkás tagja van. A miniszter azt írta, hogy az új intézmény az év elején olyan időben kezdte meg működését, amikor általános volt a keresethiány, a mezőgazdasági munkák, — betakarítás, őszi talaj előkészítés, majd a választási mozgalmak terelték el a figyelmet e humánus intézményről. Felhívta a főispán figyelmét, hogy a törvényhatósága területén igyekezzen az ügynek a földbirtokosokat megnyerni. A segélypénztár fejlesztését a tárca vezetője elsősorban szociálpolitikai szempontból vélte fontosnak. Ezért maga a kormány évi 100.000 koronával, s az uralkodó 6000 korona alapítvánnyal járult a létesítéséhez. És a minisztérium elrendelte, hogy a magyarországi uradalmakban alkalmazott gazdasági cselédek a segélypénztár rendes tagjaként vétessenek fel az uradalmak költségeire. Az új intézményt azzal a céllal állították föl, hogy a helyi szervezéssel lehetséges a társadalmi, s a gazdasági rend felforgatására irányuló, egyre jobban 95 ERDÉLYI Péter: i. m. 171. p. 96 BARTA László-GECSÉNYI Lajos-SCHNEIDER Miklós: Szv.ronyok árnyékában. Szentes, 1969. 49-50. p. 97 CSML (SzL) Csongrád község iratai 11.703/1900. sz. 98 CSML (SzL) Csongrád község iratai 1554/1901. sz.