A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

datta, hogy a belügyminiszter május l-re minden nyilvános összejövetelt megtiltott.

62 A szocialista mozgalom további korlátozására a főszolgabíró felsőbb utasításra 1898 áprilisában néhány havi fennállás után, a legnagyobb tagságú, mintegy 1000 főt számláló „szocialista kört" bezáratta azzal az indokkal, hogy „nem törvényes alapon nyugvó."

63 Majd a későbbiekben az ingóságait a főszolgabírói hivatal elzálogosította és felszólította a vezetőséget, hogy a befolyt összeget közhasznú célra fordítsa.

64 Miután a szocialisták egyletét bezáratták, vezetőik az utcákon igyekeztek a tagságot összetartásra buzdítani. A csendőrök azonban a gyülekezéseket megakadályozták, s így a heti vásárok nyújtottak lehetőséget az utcai tárgyalásokra, de ezért a próbálkozásért Huszka Mihály szocialista vezetőt letartóztatták izgatás vádjával.

65 Dr: Mátéffy Kálmán főszolgabíró azzal vádolta, hogy az aratókat a szerződés felbontására bújtatta, s ezért 30 napi elzárásra és 300 korona pénzbüntetésre ítélte.

66 Huszka június 27-én szabadult volna, de a 300 korona bírságot vagyontalan volta miatt a hatóság nem tudta behajtani, s így 15 nappal meghosszabbították büntetését.

67 A mezőgazdaság fokozatos gépesítése következtében a földmunkásság helyzete a 90-es évek végére tovább romlott. A nagy munkaerő fölösleg azzal járt, hogy a munkaadók előnytelen szerződéseket kényszeríthettek a munkavállalókra. Hátrányos helyzetüket fokozta az 1898. évi II. te, ún. rabszolgatörvény is.

68 Erről a helyzetről beszélt Huszka Mihály az 1899. januári munkás gyűlésen, ahol az 500 fős tömeg előtt a munkásnép viszontagságos életkörülményeit boncolgatta.

69 A munkásnép viszonyairól érdeklődött a főszolgabíró is 1899. március 10-i átiratában Csongrád elöljáróságától. A jelentés arról adott számot, hogy februárban munkásmegmozdulások, szervezkedések nem voltak tapasztalhatóak. 226 mezei munkás már március elején aratási szerződést kötött a közelben lévő nagygazdaságokkal, s az itteni mezőgazdasági munkásoknak a szőlőművelés nyújt még megélhetést. És az elöljáróság közreműködésével a kubikusoknál sikerült Esztergom, Szerem és más megyékben munkát találniok.

70 Az áprilisi jelentésben pedig arról olvashatunk, hogy a helyi napszám élelmezéssel 60 krajcár, élelmezés nélkül 80 krajcár, s a mezei munkások jelentékeny része a csongrádi szőlőkben faültetéseknél kapott munkát, kik közül nem sok a munkanélküli. A hangulatot körükben az elöljáróság kielégítőnek találta, hisz a telet is ínség nélkül vészelték át.

71 A május 10-i referátum szintén arról számolt be, hogy munkás-megmozdulások továbbra sem voltak észlelhetőek, s a napszámosok a község határában elterülő szőlőkben „állandó foglalkozást nyertek," élelmezéssel napi 80 krajcár, vagy anélkül 62 Tiszavidék 1898. május 1. 63 Tiszavidék 1898. április 17. 64 Tiszavidék 1898. július 10. 65 Tiszavidék 1898. május 9. 66 Csongrádi Lap 1898. május 15. 67 Tiszavidék 1898. június 26. 68 Csongrád megye évszázadai... 107. p. 69 Tiszavidék 1899. június 22. 70 CSML (SzL) Csongrád község iratai 3313/1899. sz. 71 CSML (SzL) Csongrád község iratai 4378/1899. sz.