A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

seihez viszonyítva — Hódmezővásárhely, Mindszent, Szeged, Szentes stb. — visszafogottabb volt, ami persze korántsem azt jelentette, hogy elsikkadt volna. A Szociáldemokrata Párt 1894. évi Kongresszusának határozatai alapján a pártvezetőség küldöttei el-ellátogattak a Tiszántúl földmunkás lakta megyéibe, s ez folytatódott 1893-ban is. így került sor Rádi Sándor újpesti esztergályos, a párt központi vezetősége tagjának agitációs körútjára, s tervében Csongrád is szerepelt. A belügyi kormányzat erről értesítette a megye főispánját, s közölte, hogy Rádi gépész igazolvánnyal van ellátva és igazoltatása esetén, mint gépész adja ki magát, aki cséplésnél munkát keres. Megadták a személyi leírását is, s a miniszter felkérte a főispánt, ha a nevezett a törvényhatósága területén megjelenne, kísértesse figyelemmel, és amennyiben fellépése a törvényes korlátokat áthágná, úgy ellene a megfelelő szigorú lépéseket azonnal tegye meg.

26 Hogy Rádi járt-e Csongrádon arra vonatkozóan a források nem tájékoztatnak bennünket. Körútja mindenesetre azt jelzi, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetése a földmunkásság körében is igyekezett nagyobb teret hódítani. Éppen ezért a belügyminiszter 1895. augusztus 4-i 3181. számú leiratában kifogásolta, hogy nevesebb politikai eseményekről, megmozdulásokról hivatalos jelentést nem, vagy elkésve hézagosan kap. így információit a sajtó és magán értesülések útján szerzi. Felemlítette, hogy a kereskedelmi miniszter tájékoztatása alapján az alföldi megyékben az agrárszocialista irányzatok egyre fenyegetőbb méreteket öltenek, s erről az alföldi főispánoknak jelentést kellene tenniök. Nyomatékosan fölhívta dr. Vadnay Andor, Csongrád megye főispánjának is a figyelmét az agrárszocialista mozgalmakra, s elrendelte, hogy a tapasztalatokról havonta tegyen jelentést a minisztériumnak.

27 Már az év elején kötelezte Vadnayt, a miniszterelnököt is tájékoztassa, hogy politikai ügyekben mik történnek megyéjében. S ha a fővárosban járt minden alkalommal föl kellett keresnie a miniszterelnököt tájékoztatás céljából.

28 A kormány tehát nagy fontosságot tulajdonított az alföldi agrármozgalmaknak, s erősen tartott tőlük. A munkáskérdés természetszerűen elsősorban az illető megyék főispánjait, a települések hivatali vezetőit érintette. Ebből adódóan Vadnay Andor főispán 1896 tavaszán megbeszélésre hívta össze a megye munkásvezetőit. A tanácskozáson a csongrádi munkásságot Huszka Mihály képviselte, a Szociáldemokrata Párt helyi csoportjának vezetője.

29 Hogy miről folytattak megbeszélést, arról a források nem tájékoztatnak bennünket. Ellenben a Szociáldemokrata Párt helyi csoportjának kifejezése ekkor tűnik fel először, tehát a pártot a 90-es évek közepe után hívhatták létre Csongrádon. Huszka Mihály neve most bukkant föl először. Annyi ismeretes róla, hogy földmunkás volt, s a csongrádi földmunkások olvasókörének elnöki tisztét töltötte be. Az 1898. október 30-i szegedi megyei szociáldemokrata értekezleten a párt megyei vezetőségi tagjává választják, s politikai munkájához a megyei szervezet 26 CSML (SzL) alisp. ir. 97/1895. sz. 27 CSML (SzL) főispáni bizalmas iratok (a továbbiakban: főisp. biz. ir.): iktatlan iratai. 28 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 2/1895. sz. 29 ERDÉLYI Péter: A munkásmozgalom csongrádi történetének kronológiája (1890-1914). Mozaikok Csongrád város történetéből. Szerk.: BÁLINT Gyula György. 1984. 167. p.