A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere

Horgos újratelepítésének 230. évfordulóján, egyben a községnek Csongrád vármegyétől, illetve az anyaországtól 81 éve elcsatolását követően, a horgosi polgármesteri hivatal (Horgosi Helyi Közösség) a helyi tanács egyhangú határozatával, Nagygyörgy Zoltánnal, Horgos hivatalos helytörténészével felkutattatta és felújíttatta az újratelepített Horgos ősi címerét. A helytörténész, aki egyben grafikus is, a címert megfestette két eredeti példányban. Az egyik példányt a jubileum alkalmával újraszenteltek, miután azt a polgármesteri hivatal őrzi, a heraldikai leírásával együtt,

26 még a másik címert a helyi római katolikus plébániahivatalnak ajándékozták megőrzésre. HORGOS KÖZSÉG CÍMERLEÍRÁSA

27 Heraldikai 28 leírás Horgos község címere barokk stüusban készült.

29 A címerpajzsa

0 egyenesen álló arany szegélyű lefelé szimmetrikusan szív alakban kerekített csücskös talpú háromszög. A címerpajzs mesteralakja:

51 három hullámos ezüst>pólyával 32 vágott,

33 felül kék, alul zöld mező.

34 A címerképek:

55 a kék mező pajzsfőben,

36 jobb és bal

37 sarkában l-l nyolc sugarú arany csillag,

38 valamint a pajzsderék 39 elején egy arany új félhold 40 van. A zöld színű mező pajzs-talapzatában 41 aranyszínű 1771. évszám 42 van. Elöl füg26 A címer használati jogára a horgosi polgármesteri hivatal külön szabályzattal rendelkezik. 27 A címer: jelvény — szimbólum tartalmú képábrázolás. 28 A Heraldika, címertant jelent. 29 A barokk stílus jellemzi az újratelepített Horgos első épületeit is, például a Kárász család kastélyát, a római katolikus templomot, stb. 30 A címer legfontosabb alkotórésze a pajzs, amely nélkül nincs címer. (A pajzs, a lovagkor fegyverzetében a karon használt, különböző alakú védő lemez felülete, amelyre egy-egy család a megkülönböztetés végett a család jelképét festette rá.) A címeren a pajzs arany szegélye az azon belőli fő-jelképet határolja körül. 31 A címerpajzson az alapszíneket elválasztó vonalak képezik a mesteralakzatot. 32 A pajzsmezőn középen vízszintesen két színt elválasztó három hullámos ezüstresík alkotja a pólyát. A három hullámos ezüst-csík: a Kárász család egykori birtokának, az 18.538 kateszteri hold és 788 szögöl terjedelmű horgosi és szentpéteri puszták területét körülfogó Tiszát, Köröst, és a Folyó semlyékest jelképezi. 33 Vágás, a heraldikában elválasztást jelent. 34 A kék szín az eget, a zöld pedig az egykori mezőséget és erdőkkel borított földtakarót jelképezi. 35 A címerképek, a pajzs felületén elhelyezkedő figurális fő-jelképek. 36 Pajzsfőnek nevezik a pajzs felső részét. 37 A heraldikában fordítva van: a szemlélő bal felöli része a jobb, a jobb pedig a bal fele (Mintha a pajzsot előttünk tartanánk). 38 A csillagok a magyar őseink hitének lélek-honát jelképezi. Ezen túlmenően itt az egyik a régi Horgas halásztanyát (Ez az Árpád-kori település a mai Kis-Horgosi major mellett volt.), még a másik a Kárász-család által újratelepített mai Horgost jelképezi (lásd feljebb - ezt az egykori Tisza Szent Péteri birtoka területén létesítette.). 39 Pajzsderék, az álló pajzs vízszintes irányú közepe. 40 Az új félhold szintén a magyar őseink pogány hitének jelképe, de ezen esetben a mai újratelepített Horgost is jelképezi.