A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere

A 230 ÉVE ÚJRATELEPÍTETT HORGOS CÍMERE* NAGYGYÖRGY ZOLTÁN Az eddigi kutatások alapján előkerült legkorábbi Horgossal kapcsolatos dokumentum I. Géza (1040 k.-1077) magyar király 1075-ben kelt adománylevelének a fennmaradt átirata, melyben a felső-magyarországi Garam folyónál alapított Szent Benedek-rendi apátságnak (ma Hronsky Benadik, Szlovákiában) adományozza többek között Alpártól Gásd mai Tiszaalpár) délre a Tisza jobb felöli horog alakú részén fekvő Horgas halásztanyát is. Ezek mintegy 100 km-re vannak egymástól, de annak idején nagy távolságokra voltak egymástól a lakott helyek. Ezen okmány, amely fennmaradt 1217-ben II. András (Endre) (1175-1295) magyar király másoltatta le.

1 Ezt az Árpád-kori halásztanyát, 1241-ben a Batu-kán (1205 k.-1255) vezette mongol-tatárjai a templomával együtt elpusztították, és csak az maradt életben aki időben elmenekült délre.

2 Majd az országot újraalapító, IV. Béla (1206-1270) magyar király az általa a Duna-Tisza közé betelepítette megkeresztelkedett kunokkal, akik ezt a települést is újra építették. Erről ad hírt II. Ulászló (1351 k.-1434) cseh és magyar király, 1502. június 16-án kelt Szabadkát adományozó levele Török Imrének, hogy Horgas falut kun halászok lakják. Aztán jött a török vész, és 1526. október 1-én, Szegedről a Tisza jobb partján Péterváradra vonuló Ibrahim pasa martalóc serege, mint minden útjába eső települést ekkor Horgas halászfalut is kirabolta, és minden házát földig lerombolva végleg megsemmisítette. A lakosságot megölette, és rabszolgaságra fogta.

4 Ettől az évtől a korabeli térképeken, és semminemű leírásokban, Horgas mint település nem található! (Ezen okból korábban nem tudták a település létét nyomon követni.) Az elpusztított településről azonban a tőle nyugatra elterülő horgasi puszta elnevezés fennmaradt. A Horgasi puszta területén másik falujellegű településnek nyoma sem található! Az 1570-es szegedi szandzsák defteréiben ismét említik, hogy a Szentpéter falutól nyugatra eső Horgas pusztán már néhány szállásról adót szedtek be.

5 * Azonos címmel, rövidebb változatban megjelent: Bácsország, (Szabaka, 2002/I-III, 67-69. oldal) 1 Esztergomi Káptalan Magánlevéltár, jelzet 9, fasc 3, N° 3. / Országos Levéltár. Dl. 235997. 2 SZEKERES László: A Kis-Horgosi templomrom ásatása (Kanizsa, 1993). 3 OL, Dl 88871. 4 GYÁRFÁS István (1822-1855): Jász-Kunok története III. (Szolnok, 1883) 383 oldal. THURAY József ford. Török történetírók: Török-magyarkori történelmi emlékek, I. (Budapest, 1803) 320. oldal 5 A szegedi szandzsák részletes adóösszeírásai, Defter-i Mufaszal-i Liva-i Szegedin (1570-1571), Basvekalet Arsivi, Istanbul, Tapo Defter N° 554., másolat: OL Mft. 10500 sz.d., Nahiye-i Szegedin, Vass Előd kiadatlan fordítása.