A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

LENGYEL András: József Attila „kedves fiatal professzora”. Tóth Béla (1897-1958)

JÓZSEF ATTILA „KEDVES, FIATAL PROFESSZORA" Tóth Béla (1897-1958) LENGYEL ANDRÁS 1 A kutatás régóta számon tartja, hogy 1924/25-ben a szegedi egyetemen József Attila Tóth Bélának (1897-1958) is hallgatója volt. Előbb, 1955-ben Péter László magisztrális tanulmánya, a József Attila Szegeden hívta föl erre a figyelmet, majd, nagy monográfia-sorozata második kötetében, az Erik a fényben (1977) Szabolcsi Miklós szólt róla. A fölszínre hozott adatok, persze, nem voltak túlságosan bőségesek, de annyi ezekből is kiderült, hogy ez a tanár-tanítványi viszony a fiatal költő számára a fontosabbak közé tartozott. Míg tanárai közül Horger Antal negatív szimbólum, balsorsa emblematikus alakítója lett, Dézsi Lajos, Bartók György, Hermann Antal — és Tóth Béla szerepe a kutatás szerint ösztönző volt. Am amíg Dézsiék életútja viszonylag ismertnek tekinthető, Tóth Béla sorsa a legtájékozottabb kutatók előtt is csak foltokban, homályosan dereng föl: neve jellemző módon lexikonjainkban sem szerepel. Sem az Új Magyar Irodalmi Lexikon, sem a Nagy Csaba-féle, egyébként igen gazdag anyagú emigrációs irodalmi lexikon nem regisztrálja. Életútja, pályája áttekintése már csak ezért is indokolt lenne, ám a fiától, Dr. Tóth Lóránttól kapott dokumentumok ismeretében nyugodtan állítható, nem csak valamiféle eszményi lexikális teljesség elérése indokolja a vele való foglalkozást. Sorsa önmagában is érdekes és tanulságos; tevékenysége, sajátos ívet leíró pályája önértékei révén is figyelmet érdemel. Olyan alakja volt ugyanis a magyar művelődés történetének, akinek megismerése egyén fölötti, nagy tendenciák átláthatóvá tételét és megértését is segíti. 2 Tóth Béla Zólyomban (utóbb: Zvolen) született, 1897. november 24-én. Apja, Tóth Ferenc akkor 26 éves, római katolikus vasúti málházó volt, aki egy élet szívós, kitartó munkájának eredményeként nyugdíjba már állomásfőnökként vonulhatott. Édesanyja, Lakatos Margit; őt, fia születésekor, az anyakönyvi kivonat 20 éves, római katolikus háztartásbeliként regisztrálja. A családi emlékezet „[jlobbágy, zsellér, mesterember felmenőkéről tud; maga az apa az „illegitim", az ún. törvénytelen származás terhét is magával hordozta. (Igyekvő életvitele nyilván ennek kompenzációjaként is alakult ki.) A családban két gyermek született; Béla mellett húga, Margit (családi körben: Manci), aki később egy helybéli, zólyomi tanító, Murin Endre felesége lett. A tehetséges fiúgyerek elemi iskolai tanulmányairól nincs adat, valószínű, hogy 1903 és 1907 közt helyben, Zólyomban végezte. Annyi bizonyos, az 1907/08-as tan-