A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

FORGÓ Géza: Elfeledett makói prédikátorok

a katolikus egyházzal. Az egyházkerületből ő szólt hozzá a kérdéshez A római katolikus és protestáns keresztyének között fenn álló unió című két kötetes művével, követve a Báthory Gábor dunamelléki püspök prédikációjában elhangzottakat, miszerint nem az egyesüléssel, hanem a békés egymás mellett éléssel kellene foglalkozni.

43 Ezt tarthatjuk legeredetibb munkájának. Abból az elvből indult ki, hogy megvalósítható a különböző keresztény vallások között a békesség. Tulajdonképpen makói tapasztalatait írta le, hiszen a városban a különböző felekezetek között igen harmonikus együttélés volt, amelyre Szirbik Miklós is utalt: „örömmel említem itt azt a szép egyességet, barátságot, melly Makón a különböző Vallásbeli felekezetek között uralkodik. Nem tudnak itt semmit arról az idegenségről, mellyet sok helyen a felekezetek között tapsztalni; a barát választásban, s társalkodásban nem kérdik azt, hogy tiszteli valaki az Istent? Egyik a másiknak Vallásos szokásait nem gúnyolja, Templomát nem utálja; temetési és más innepélyes alkalmatosságokkal a Reformátusok a Katolikusok és Oroszoknak, ezek viszont amazoknak Templomába tódulnak."

44 Szikszai nézeteit a protestánsok és a katolikusok közül is érte kritika. Filó Lajos 1860-ban a Sárospataki Füzetekben közölt írásában így bírálta: „kevéssel több fáradtság mellett azt is megmutathatta volna Szikszai, hogy a keresztyén, zsidó, mohamedán sőt pogány vallások közt is a dolog valódi lényegére nézve különbség nem létezik. Szikszai célja bizonyosan nem volt más, mint megmutatni, hogy a különböző felekezetek közti különbségek nem oly nagyok, hogy azok miatt egymást szeretettel testvérek gyanánt ne tekinthetnők, csak, hogy e szép igazságot Szikszai egy, az exegesist egészen kigúnyoló s a tudomány komoly férfiai előtt méltán nevetséges alakban feltüntető módon kívánta bebizonyítani."

45 Legutóbb Molnár János cáfolta a több mint egy évszázadig Szinnyei József bibliográfus és Zoványi Jenő egyháztörténész nyomán fennmaradó véleményt miszerint édesapja kéziratait adta közre saját neve alatt. Szerinte a két fent említett mű „stüusa, szókincs annyira hasonlít, hogy szerzőség kérdésében felül kell vizsgálni a neves életrajzíró megállapításait". Logikus következtetést is levont: édesapja 1803-ban bekövetkezett halála előtt aligha foglalkozhatott egy későbbi esemény kiváltotta indulatokkal.

4 Beszélgetések címen, három kötetben szintén Szegeden, 1825-ben adta ki gondolatait. Ismerünk még egy négy felvonásos színdarabot is, amit az 1920-as években Makón mutattak be.

47 Szikszai Benjámin 1827 őszétől betegeskedett és már föladatait nem tudta ellátni. 1828. március 5-én délután háromórakor elhunyt. A presbiterek döntése szerint: „Tiszteletes Urnák hideg tetemei a Templom fala mellé készítendő kriptába tétessék." Hódmezővásárhelyről is népes küldöttség érkezett a temetésre: két tiszteletes, gimnáziumi rektor, kántor deákok.

48 43 MOLNÁR János: Biblia Gyözödelme. 44 SZIRBIK Miklós: i. m. 43-44. p. 45 KISS Károly-KÁLMÁN Gusztáv-BlERBRUNNER Gusztáv: i. m. 411. p. 46 MOLNÁR János: Biblia Győződelme. 47 TÓTH Ferenc: Egyházak, oktatás, kultúra. 621. p. 48 Egyházi Gyűlések jegyzőkönyve, 1828. március 6. 206. p.