A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MEDGYESI Konstantin: A makói Pfeiffer-affér. Közéleti botránysorozat a koalíciós évek Makóján

foglyaik hazahozatalához, mint azok, akik nem töltöttek ki kommunista párti belépési nyilatkozatot. „Természetes, hogy egy ilyen rágalmat a tömeg nem tűrte szó nélkül és nem volt kíváncsi a többi mondanivalóra"

20 — írta szerkesztőségi véleményként a Makói Népújság. Eltérő számok állnak rendelkezésünkre arra nézve, hogy hányan lehettek a rendbontók.

21 Az 1946. július 25-én megjelent Kis Újság tájékoztatása szerint „mintegy 200 főnyi csoport igyekezett megzavarni"

22 az összejövetelt. Július 28-án így írt a kisgazda napilap: „gyűlésen részt vevő törpe kisebbség szenvedélytől fűtött botrányt rendezett és sűrűn szakította félbe a szónokokat."

23 A Kis Újság augusztus 18-ai számában viszont a következőket olvashatjuk: „néhány száz ember van jelen, kétharmaduk kommunista."

24 A kisgazda szellemiségű hetilap, az Igazság a gyűlés megzavarásáról szóló tudósítás elején „egy szokatlanul nagy"

25 társaságról beszélt, majd ötszáz provokátorról tett említést. Az Igazság beszámolójából arról értesülünk, hogy a kommunista pártiak „két részre oszlottak, körbefogva a hallgatóságot. Amikor a szónokok beszélni akartak a jól megszervezett rendbontók szavalókórusokat létesítettek és különféle munkáspárti jelszavak kiabálásával lehetetlenné tették a szónokok további beszédét."

26 A Makói Népújság baloldali újságírója azonban úgy vélte: „a két részre oszló közbefogás is csak a cikkíró fantáziájában létezett."

27 A kisgazdák biztosak voltak benne, hogy a rendbontás tudatosan kigondolt akció lehetett. A Kis Újság arról írt, hogy a provokátorok „szervezetten lépnek fel."

28 Az Igazság pedig „előre megszervezett suhanc-társaságról"

29 szólt. A Makói Népújság szerint „valótlan, hogy a gyűlést előre megszervezett suhanc társaság zavarta volna meg. A Kommunista Párt tömegei a maguk lábán állnak, a maguk fejével gondolkodnak."

30 Az MKP makói vezetőségének üléseiről készült jegyzőkönyvek alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy volt-e előzetes forgatókönyv a Pfeiffer-gyűlés megzavarására. A július 21-ei kisgazda rendezvény előtt alig egy héttel, július 16-án tartott az MKP helyi szervezete vezetőségi ülést. A jegyzőkönyv tanúsága szerint nem került szóba a téma. (Ez persze nem jelenti azt, hogy jegyzőkönyvön kívül nem tettek lépéseket az ügyben.) A július 23-ai összejövetelen, tehát a botrányba fullasztott tömegrendezvény után két nappal Rátky György vezetőségi tag kijelentette, „nekünk is van egy olyan tömegünk, amelyre mindenkor számíthatunk", majd hozzátette: „láthattuk, hogy az elvtársak fegyelmezet20 Uo. 21 „A kiabálók az első sorokban álltak, bizonyára ide valók lehettek, de idegeneknek, ágról szakadtaknak tűntek. Nem volt hangszóró és erősítő, így képesek voltak a szónokokat túlkiabálni." (Dr. Tóth Ferenc feljegyzéséből) 22 Kis Újság, 1946. július 25. 2. p. 23 Kis Újság, 1946. július 28. 2. p. 24 Kis Újság, 1946. augusztus 18. 3. p. 25 Igazság, 1946. augusztus 2. 5. p. 26 Uo. 27 Makói Népújság, 1946. augusztus 6. 3. p. 28 Kis Újság, 1946. augusztus 18. 3. p. 29 Igazság, 1946. augusztus 2. 5. p. 30 Makói Népújság, 1946. augusztus 6. 3. p.