A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

maga a város is főnyereményt csinálhatna vele." A politikus beszédét hallgatósága hosszantartó ovációban részesítette.

59 A Szeged című hetilap a következőképp kommentálta Kéthly szereplését: „Érdekes látogatója volt Szeged városának. Kéthly Anna az első ellenzéki, sőt szociáldemokrata női képviselőjelölt jött le Szegedre a nőmunkások gyűlésére. Schlachta Margit után ő lesz a második nő Magyarországon, aki a női választójogot aktív és passzív módon élvezi. Annál is érdekesebb ez, mert Kéthly éppen ellentéte Schlachtának, éppen az ellenkező álláspontot képviseli majd a nemzetgyűlésen. Schlachta szereplése sokakban megingatta azt a hitet, hogy a nők politikai aktivitásának gyümölcsöző ereje is lehet az országra, mert sem egyéni képessége, sem programja nem emelhette őt arra az apostoli magaslatra, amely felé az 1920-iki választáson történt tevékenykedése mozgatta. Hogy Schlachta Margit mennyire nem vált be képviselőnek, bizonyítja az a körülmény, hogy a női választójog megcsonkításában ő szó nélkül belenyugodott." Kéthly-t a cikkíró biztos tudású, helyes kritikájú nőnek tartotta, „kreol arca, szemének fekete pillantása, mozdulatainak kiszámítottsága, nyugodt beszéde sok férfiasságot kölcsönöz neki."

60 A fővárosi nőgyűlésre május 12-én került sor Budán. Ezen a gyűlésen Kéthly ismertette pártja programját és követeléseit. Felszólalásában kifejtette, hogy a párt most először „apellál" a választók bizalmára. Az MSZDP azonban a többi pártól eltérően nem üres ígérethalmazokkal állt elő, hanem egy becsületes és reális koncepciót dolgozott ki. A program legfontosabb elemei a politikusasszony szerint a következők: demokrácia, jog, kenyér, a lelkek felszabadítása, a szabadságjogok helyreállítása, munkaalkalmak teremtése, a kultúra lendületes előbbre vitele a munka becsületének megteremtése. Kritika tárgyává tette a választójogi rendeletet, amely a dolgozó nők tömegét fosztotta meg a választójogtól. Helyzetértékelésében megemlítette az úgynevezett keresztény szervezetek tevékenységét is, melyek Kéthly szerint: „mindent tesznek, csak éppen a dolgozók érdekeit nem képviselik." Ezt egy példával támasztotta alá: a dohánygyári munkásnők heti 390 korona fizetésből tengetik életüket, ez ellen tehetne valamit a szervezet, amelybe a hivatali felsőbbség erőszakkal kényszeríti be a munkásnőket, de eddig még semmit sem tettek a nők védelme érdekében. A megjelenteknek elmagyarázta, hogy miért olyan fontos a nők részvétele a közéletben. Kéthly szerint a történelmi fejlődés során a nők gazdasági térfoglalása egyre szélesebb területekre terjedt ki és ezzel párhuzamosan erősödött a társadalmi életre gyakorolt befolyásuk is. A nők elválaszthatatlanul bekapcsolódtak a termelés, tudomány, művészet, kereskedelem minden ágába és ez feljogosítja őket arra, hogy mind aktív és passzív módon részt vegyenek a törvények megalkotásában. Meg kell értetni velük, hogy a közéletben való részvételükkel a sorsukat, boldogságukat, életkörülményeiket, megélhetési viszonyaikat befolyásolhatják. A munkásnők itt is óriási lelkesedéssel és megértéssel hallgatták Kéthly beszédét.

61 Kéthly Anna 1919. végétől a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetségének alelnöke lett, így a választások előtt a tisztviselők nyilvános gyűlésén 59 Szeged, 1922. május 3. 2. p. 60 Szeged, 1922. május 3. 2. p. 61 Népszava, 1922. május 14. 6. p.