A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya
kében. A párt szükségesnek tartotta a nők jelenlétét a törvényhozásban, például az olyan kérdések megvitatásában, mint — házasságjog, prostitúció, törvénytelen gyermekek joga — elengedhetetlenül fontos a női nem érdekérvényesítése. A párt figyelembe vette azt a szempontot is, mely szerint a nők jelenléte a politikában pozitív hatással lehet a közélet tisztaságára is. A pártba belépő nőmunkások által megfogalmazott célok a következők voltak: a nők foglalkoztatásának, képzésének, érdekvédelmének és egyenjogúságának elérése. A munkásnők érdeklődésének középpontjában az ismeretek megszerzésének lehetősége állt, ugyanis csak ezek birtokában vállalhatnak munkát a kormány és közigazgatás terrénumán. 38 A nőbizottság számára evidens volt, hogy a nők nagy tömegének mai elmaradottsága és nevelésük hiánya, illetve az egyoldalú vallásos nevelésük a reakciónak jobban kedvez, de ennek ellenére a nők csak a választójog birtokában tudnak majd politikai tapasztalatokra szert tenni, ennek segítségével képesek lesznek sorsuk irányítására is. Meg kell értetni a nőkkel, hogy a szociáldemokrata párt minden országban, minden időben, az elnyomott és szenvedő népért küzdött és küzd a jövőben is. A munkásnőket informálni kell a párt céljairól, amelyek a következők: a dolgozó nép jólétének, tisztességes megélhetésének előmozdítása. A párt a nőben is megbecsüli az embert, harcol a nő- és gyermekvédelemért és egyenlő jogokért. 39 A szociáldemokraták egyik fontos programpontja, az anyavédelem, ezt a nőmozgalom a következő eszközökkel akarta elérni: az anyasági biztosítással, melynek tartalma, hogy minden nő, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, anyaság esetére biztosításra kötelezett, tehát járulékot kapna a leendő anya. A szülés és a gyermekágyi idő alatt fokozni kell a gondoskodás intenzitását, amennyiben a betegpénztár egy klinikára helyezi el az anyát, ha ez nem volna megoldható, s az anya otthon szülne, gondozónőt rendelne mellé a betegpénztár. Az anyát szoptatási segélyben kell részesíteni. Létfontosságú, hogy minden községben ingyenes orvos és bába ellátás legyen, illetve ún. „Anyák tanácsadója" hivatalt kell létrehozni, mely jelentős tanácsokkal látná el a tapasztalatlan, fiatal anyákat. 40 Ezen célok megvalósítása érdekében a párt felvállalta a speciális agitáció megszervezését és egyre több női politikus szerepeltetését, közreműködését a pártpolitikában. 41 Eszerint a párt ígéretéhez híven 1920 januárjában, még a passzivitás bejelentése előtt, három nőjelöltet is állított a budapesti választókerületekben: Horváth Katica, Müller Ernőné és Keresztény Józsefné személyében, akik fáradhatatlan hirdetői, harcosai voltak a nők politikai emancipációjának. Itt meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a három jelölt közül egyiknek sem volt esélye a parlamenti bekerülésre, hiszen a pártlistán az utolsó helyeket foglalták el. Itt tükröződik igazán a pártvezetőség azon félelme, mely szerint, a nőjelöltek nehezen hódítanák meg a választókerületeket és ezzel fontos mandátumokat veszítene el a 38 Nőmunkás, 1920. február 15. 2. p. 39 Nőmunkás, 1920. január 1. 1. p. 40 Nőmunkás, 1920. január 15. 2. p. 41 Nőmunkás, 1920. február 15. 4. p.