A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

KÉTHLY ANNA 1922-ES VÁLASZTÁSI KAMPÁNYA KLEM RITA Kéthly Anna az MSZDP kiemelkedő politikusai közé tartozott. Tanulmányomban a politikus pályafutásának kezdetét mutatom be. Ez az időszak mindenféleképpen megalapozta későbbi sikeres közéleti munkáját. Kéthly Annát pártja az 1922-es választásokon az egyik legesélyesebb helyre jelölte. Ehhez a jelöléshez hozzájárult a politikus tudása, felkészültsége, nyelvismerete, és az a nem elhanyagolható tény, hogy a Tanácsköztársaságban semmilyen politikai szerepet nem vállalt. Szakszervezeti, pártbeli és képviselői feladatait az első perctől kezdve teljes alázattal és szorgalommal látta el. A vele készült riportok, portrék nagyon jól kiemelik azt, hogy számára nem létezett „önös érdek", nem létezett külön út. Elfogadta pártja programját, célkitűzéseit. Mindezek ellenére a hibákat is észrevette és szóvá is tette, hiszen tisztában volt azzal, ha egy pártdemokráciát hirdet, annak belülről is demokratikusan kell működnie. Elsősorban a párt nőpolitikáját bírálta, ezek a kritikai észrevételek az eddigi szakirodalomban még nem szerepelnek. A következőkben bemutatom Kéthly helyét, értékelését a történeti irodalom tükrében. A politikus megítélésére hamis és igazságtalan ítéleteket ragasztottak az államszocializmusban, ugyanúgy, ahogyan az MSZDP tevékenységével kapcsolatban is egy pejoratív kép alakult ki. Az Új Magyar Lexikon 1962-es kiadásában a következőképp szerepel Kéthly Anna: „jobboldali szociáldemokrata politikus, a felszabadulás után a munkásegység felbomlásztására törekedett. Az SZDP vezetősége 1948. márciusában, mint a munkásegység ellenségét kizárta a soraiból. 1956. októberében aktív szerepet játszott az ellenforradalom vezetésében. November elején kiszökött az országból, és attól kezdve rágalomhadjáratot folytat a magyar népi demokrácia ellen."

1 Ez az egyoldalú, lebecsülő, elmarasztaló szemlélet volt jellemző az 1950-60-as években a történetírásra, majd az 1970-80-as években már megnőtt a dogmatizmussal szakítani igyekvő korszerű művek száma. Életrajzírójának, Strassenreiter Erzsébetnek 1983-ban, a Társadalmi Szemlében megjelent Kéthly Anna monográfiában, az utolsó bekezdésben a következő mondat szerepelt: „Ami őt, magát illeti: feltehetően szenvedett attól a súlyos paradoxontól, hogy miután negyed századon át harcolt a Horthy-rendszer ellen, az imperialista politika szolgálatánál kötött ki."

2 Az 1990-ben megjelent általa szerkesztett Kéthly Anna válogatott írásai és beszédei

3 című munkájában, 1 Új Magyar Lexikon. Bp. 1962. 108. p. 2 STRASSENREITER Erzsébet: Kéthly Anna. In. Társadalmi Szemle. 1983. 8-9. sz. 126. p. 3 Kéthly Anna válogatott írásai és beszédei. Szerk. STRASSENREITER Erzsébet. Bp. 1990.