A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
ORBÁN Imre: Egyházi beszámolók az 1918-1919-es forradalmak makói eseményeiről és a város megszállásáról
szik utolsó hetet éljük. Elérkezett megszabadulásunk ideje," majd kitágítva kissé a képet jegyzi meg, hogy „várva várják a fölszabadulást " Ez még akkor is így van, ha tudni vélik, s mint kiderült később, helyesen, hogy Tornyát és Nagylakot Csanád megye és így Magyarország elveszíti. A helyiek között már a megszabadulás időpontjai is „ismert" lehetett, hisz a plébános március elejét említi, mint fordulópontot, s február 25-én már a megszállás utolsó hetéről beszélt. Ezért esedékes jelentését is a közeli, jobb napokra halasztja. 34 Reményeit egészen költői képpel fejezi ki: „ Várandosak vagyunk mindannyian, várva várjuk márczius elejét " A helyzet ennek ellenére nem túl szívderítő. A püspökség és a plébános ugyan távirat és levél útján tudott kapcsolatot tartani, de a megszálló erők intézkedései, s az, hogy a „közlekedés nagyon meg van nehezítve, " még mindig elszigeteltségben tartotta Makót. Bezdánnak, aki esperes is egyben, kerületéről most nem voltak részletes információi, de azért végre tudta hajtani Glattfelder püspök táviratban jelzett dispozícióit Mezőhegyesen és Csanádapácán, hírei voltak a stóla díjszabásának kerületi használatáról, a szegedi és lelei helyzetről. Beszámol az örömről, melyet a püspök bejelentett bérmaútja keltett a városban. Nem meglepő, hogy mint minden nehezebb helyzetben, Makón is buzgóbbak lettek ezekben a nehéz hónapokban a hívek. A helyi papság is aktívan tevékenykedett. A nagyböjti prédikációk mellett a katolikus körben előadásokat szerveztek, sőt Klivinyi káplán orgonahangversenyt készített elő. A hangulati változást jelzi, hogy a plébános a biztató jövő lehetősége és a vörös uralom végén szerzett keserű tapasztalatok alapján egy humoros szójátékot (túzokszedés — túsz [ok] szedés) is megenged magának a román kivonulással kapcsolatban: „A kormánybiztos helyettes azért Tarnay, mert Hervay túzokvadászaton volt, mert neszét vette, hogy e héten még túzokszedés is lehet 2,5 S e tekintetben magam is oly óvatos vagyok, mint egy túzok. " íme a levél. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ur! Krisztusban Kegyes Uram és Atyám! Ugy látszik utolsó hetet éljük. Elérkezett megszabadulásunk ideje. Várandosak vagyunk mindannyian, várva várjuk márczius elejét A kerületről keveset tudok. A közlekedés nagyon meg van nehezítve, ebben a hónapban alig láttam a kerületből valakit. A mostani nézetek szerint Nagylakot és Tornyát elveszítjük. Alig várom a közlekedés megnyíltát, hogy sorba látogassam őket. Ma a lelei plébános járt benn. Leién minden csendes, még a requirálás is szünetel. Méltóságod távirati utasítására Lélek Gábort Mezőhegyesre, Ma... 36 Győzőt pedig Apáczára küldtem káplánnak. Mindkettő elfoglalta állomását s mint azóta értesültem új állomásukon buzgón működnek, Demkó itt van, Szegedre nem mehet. A havi drágasági segélyt sikerült az 1919. évre Klivinyi, Sopsich, Szabó káplánok és Mátyás Béla plébános részére a kormánybiztos helyettes: Tarnay Ivor főjegyző utján a makói állampénztárnál folyósittatni. Pénz azonban nincs az állampénztárban, 34 A román csapatok végül is csak március 29-án adták át a várost a magyar katonaságnak. 35 Értsd a románok kivonulása előtt. 36 Olvashatatlan név.
