A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
ORBÁN Imre: Egyházi beszámolók az 1918-1919-es forradalmak makói eseményeiről és a város megszállásáról
nem hajlandók. Újvároson a nép két hét előtt visszahelyezte a feszületeket s gyermekeiket mindaddig nem hajiandok iskolába küldeni míg a nővérek a tanítást meg nem kezdik. A nővérek ma kezdték meg a tanítást. Mi a belvárosban az egyik templomi oratóriumot rendeztük be tanteremnek s dicséretére legyen mondva a szülőknek a gyermekek szorgalmasan járnak a hitoktatásra még a gimnazisták is. Templomba is eljárnak a diákmisére s a tanítók —bár nem vezethetik a gyermekeket — szintén ott vannak. Az isteniisztelet és functiók dolgában semmi zavar vagy botrány nem volt. De nagy gondot okozott, hogy az őrült kalandor hadügyi népbiztost eltérítsem attólfa] rögeszméjétől, hogy a templomot szórakozó hellyé tegye. Kijelentette, hogy bevonul minden vasárnap a templomokba czigányokkal s a kommunizmusról propaganda beszédet tart. Ő úgymond a szerviták templomában 22 hallgatott zenés misét s azt akarja Makón behozni. Felszólította a papokat, hogy a legszebb egyházi énekeket, zsoltárokat és zsidó énekeket lekottázva adják át neki s ő azokat czigányokkal előadatja. Figyelmeztettem, hogy botrányba full az egész dolog, a hívek ha neszét veszik nem jönnek el, he a vörösek bevonulnak a templomba, a hívek kivonulnak onnan, a czigányok nem képesek egyházi darabokat elő adni. De ő erősködött, hogy ha a füstösek meg nem tanulják a darabot, ott a templomban húzatja fel a lámpavasra őket. Végre tiltó rendelet jött Bpestről s elállt örült szándékától. Ekközben folyt a Kath. papság zaklatása. A plébánián háromszor volt házkutatás, még a káplánok szobáit is átkutatták. Vörösek őrizték a plébániát, nehogy ellenforradalmat csináljunk. Folyton czitáltak, felkísértettek a directorium elé. Boromat, kukoriczámat, a zsírt akarták elvinni. Kitanítottak, hogy ezentúl mikép kell bor nélkül misézni, volt szó a csuhások népbutításáról, mikép dolgozott a papság a nép romlásán, szemökbe vágtam a tardai parcellázást... hallgattak, tiltakoztam vallásom és papi hivatásom kigunyolása ellen. Voltam a templom, plébánialak és papiföldek ügyében előttük. Megmondtam, hogy most csendben vagyunk hallgatunk, de ha a templomot elveszik (mint Kelemenhídján 25 hirdetik), a plébániából kilakoltatnak, a papiföldeket már az idén elveszik és a proletároknak kukoricza alá adják, ha a misefundatiokat confiskálják: 2A szembe találják magokat az összes felekezetekkel. Azt mondták, hát majd későbbre hagyjuk. A templompénztárakat ugyanis lepecsételték, csodálkoztak, hogy csak pár száz korona készpénzt őrzünk a pánczél szekrényben. Majd bátorságot nyerve felmentem hozzájok a lelei püspökföldek ügyében. Itt valami Balázs nevű földműv. népbiztos rám támadt: Mit vergődik maga manapság püspöki földekkel? Püspöki birtok volt — nincs. Püspökeik is csak voltak, — szólt közbe a hiéna: Vásárhelyi, — ma már nincsenek. Mult héten akasztottuk fel őket Bpesten. De az mégse járja — mondok — hogy a vörös katonaság az urad. tisztek tudta nélkül lovakat, szerszámostul, szarvasmarhákat és takarmányt elhord, hiszen úgyis takarmányinség van, a megmaradt jószágok éhen pusztulnak el. Epen ezt akarjuk. Ma nincs törvény, jogrend csak erőszak. A gazdatisztek menjenek a sóhivatalba sót nyalni. 22 A budapesti szervita templomról van szó. Nem tévesztendő össze a makói püspöki rezidencia későbbi elnevezésével, melyet ugyancsak szervita kápolnának hívtak a helyiek, mivel 1939-óta szervita atyák végezték ott a lelkipásztori munkát. 23 Makó egyik városrészének a neve. 24 lefoglalják