A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

minimumának tekintik, alapnak, amelyen a fejlődés legszélesebb lehetőségeit és a szocialista termelési és társadalmi rend teljes kiépítését biztosíthatják".

49 így alakult ki tehát az MSZDP agrárprogramja. E kérdéskör tárgyalásának befejezésénél ismét hangsúlyozzuk: az MSZDP agrárprogramja kompromisszumot létesített a haladó polgári pártok e kérdésről vallott tiszta polgári álláspontja és a KMP agrárforradalmat követelő programja között. Mindezek miatt az MSZDP agrárprogramját összességében egy radikális kispolgári-szocialista reformnak tekintjük. Az MSZDP agrárprogramja éppen eklektikus, kompromisszumos volta miatt lehetőséget biztosított a haladó polgári pártok — köztük a Kisgazdapárt — balszárnyával való további együttműködésre, a munkás-paraszt együttműködés kiszélesítésére, de a KMP agrárprogramjának megvalósítására is. Mindez persze az osztályerőviszonyok további alakulásától függött. JÓZSEF SIPOS PARTIES AND LAND REFORM IN AUTUMN 1918 Special literature has not yet discussed this topic so rich in details and complex. Novelty of present paper is to analyse the land reform conceptions of the MSZDP (Hungarian Social Democratic Party) and the agro-democratic conceptions of the Smallholders Party. Although it presents the new conservative agrarian conception of the National Hungarian Economic Society (OMGE) and the liberal land reform idea of the National Radical Party referring to the topics discussed at the 10 day long conference on landed property policy at the Ministry of Agriculture starting on 19

th November 1918. The author devotes a separate chapter for analysing the „leftist" agrarian policy of the Hungarian Communist Party taken from Buharin. The author concludes through comparative analysis that the land reform conceptions of the above-mentioned parties and the agrarian agricultural federations influenced each other. This was especially so in the rapprochement of the land reform conceptions of the Party of Independence and the Party of 48, the National Radical Bourgeois Party and the Hungarian Social Democratic Party as coalition parties. They were forced towards rapprochement also because of the more and more tragic military and foreign political situation. In this situation a national unity should have been absolutely indispensable in the question of land reform as well. All this, however, failed to be achieved by the parties united in the National Council, respectively the government on the 8th and 10th of December. Thus besides the tragic military and foreign political situation the conceptions of land reform so much different from each other contributed to the governmental crisis developed in the middle of December. The solution of the inner crisis developed in this way was due to the temporary concessions of the Hungarian Social Democratic Party made to the bourgeois and - interestingly enough - the Hungarian Communist Party. The elaboration in January 1919 and the passing of the act of XVIII in February 1919 was due to these concessions. The act was called - very aptly - „The land allotment of the agricultural folk". 49 Népszava, 1918. XII. 27. 5. p. Világszabadság, 1919. I. 1. 1-2. p.