A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

keztében „minden cselédből, napszámosból váljon kisgazda." Sőt! Földet követelt a kisiparosoknak, az ipari munkásoknak és a kishivatalnokoknak is. Ismertette a szociáldemokrata és a kisgazda elgondolások közötti különbségeket. így akarta a jelenlévők többségét megnyerni pártjának. A gyűlés határozatot fogadott el a földművelési miniszter november 28.-i rendelete ellen, amely csak az 5 kat. holdon aluli földdel bíró parasztok összeírását rendelte el. „A legélesebben tiltakozunk — táviratozták a miniszternek — a birtokreformnak az öt kataszteri hold alatti birtokosokra való korlátozása ellen. Követeljük a földműveseknek annyi tulajdon földdel való ellátást, amennyit saját kezükkel megművelni tudnak. Tiltakozunk a reakciósok akadékoskodása és a szobatudósok (a szociáldemokrata és polgári radikális vezetőkre utal — S. J.) okoskodása ellen, követeljük a nép kívánságainak betartását. Somogy megye egybegyűlt kisgazdái."

26 Búza Barna válaszában hangsúlyozta: ő is életképes kisgazdaságokat akar. Ezért nem csak az öt holdon aluli birtokokat fogják kiegészíteni, hanem ez az igénylők száma és a helyben rendelkezésre álló terület szerint fog módosulni. Azonban „először mégiscsak azoknak kell földet juttatni, — ha képesek és készek azt megművelni — akiknek nincs, vagy kevés földjük van". Tehát elismerte a Kisgazdapárt követelését, igaz annak teljesítését csak a földnélküli- és a szegényparasztok földigényeinek teljesítése utánra ígérte. E demokratikusabb megoldást a Kisgazdapárt vezetősége elfogadta és — mint láttuk — a párt végleges programja tulajdonképpen egyetért ezzel a felfogással. A földművelésügyi miniszter Kisgazdapártnak tett engedménye kapcsolatban volt a kormányon belüli polgári pártok és a szociáldemokraták közötti ellentétek kibontakozásával. Az MSZDP politikája 1918. december elején radikalizálódott. Erre a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én történt megalakulása, és kibontakozó politikai aktivitása késztette a szociáldemokratákat. így szándékoztak megakadályozni a párt tagságának KMP-be való átáramlását, annak megerősödését. December elején a Polgári Radikális Párt álláspontja is változóban volt. A Világ december l.-i számában Balkányi Béla: A földkérdés c. cikkében azt írta, még nem tudják „minden újgazda tulajdonul kapja-e a földet", vagy járadékbirtokként?

27 A belvárosi radikális párt aznap esti gyűlésén Jászi Oszkár viszont megállapította, hogy a földreform végrehajtásának „sorsdöntő" jelentősége van. „A kormánynak becsületbeli kötelessége, hogy haladéktalanul beváltsa azt az ígéretét, hogy a föld azoké legyen, akik megművelik, hogy minden parasztcsalád mielőbb megfelelő földbirtokhoz jusson. " Híve a földérték adónak, amennyiben az a georgista értelemben valóban a meg nem szolgált vagyon-gyarapodást sújtja. De a leghevesebben tiltakozott az ellen, hogy a „földértékadó címén a kisparasztnak a munkajövedelmét akarják elkobozni. " A földérték adó reformjának kidolgozása nem lehet ürügy a föld felosztásának megakadályozására, vagy lelassítására. Ezért előbb végre kell hajtani a földreformot, és csak azután kell bevezetni a földérték adót. Javasolta, hogy a törvényben állapítsák meg a földbirtok maximumot: „500 holdon felül 26 Somogy Vármegye, 1918. XII. 3. Először közli: KIRÁLY, i. m. 186. p. A Kisgazda, 1918. XII. 8. 4. p. 27 Világ, 1918. XII. 1. 1. p.