A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

meggyőződésünk szerint Magyarország urai, akik a legutóbbi időkig késhegyig védték kiváltságos helyzetüket, most is csak silány kis részletfizetéssel akarják elodázni nagy adósságuk törlesztését. Valami keveset meglévő sokjukból a leghit­ványabbját, készek most „önként" átadni — mivel úgy is muszáj — persze jó drágán, hadd bajlódjék vele a paraszt". A Népszava november 15-i száma már részletesebben kifejtette a szociálde­mokraták véleményét a földreformról. Kevesellték, hogy a földművelésügyi mi­niszter csak hárommillió hold földet tartott szükségesnek a földreform megkezdé­séhez. Tíz holdjával számítva ez csak 300.000 mezőgazdasági munkásnak elég, „de az igazi szükséglettel ez a terület semmiképpen nem áll arányban". A párt azt várta a kormánytól, hogy a földbirtokreform tervét a szükséglethez szabja. Sze­rintük ezt megtehette, mert az akkori Magyarországon 300-nál több földbirto­kosnak volt 10.000 holdon felüli termőföldje, ami összesen 9 millió holdnyi te­rület. Az egyházi birtok nagysága is — írta a lap — jóval felül van a 2 millió holdon. Ezért a párt azt kívánta a kormánytól, hogy „foglalja le az összes rendelkezésre álló nagybirtokot — ahol a szükség úgy kívánja a középbirtokot is — a dolgozó föld­műves nép számára". Mindezekért „komoly, minden nagybirtokra kiterjedő kisajá­tításijog kell — írták — és ezt a jogot a proletár milliók érdekében szigorúan kell ér­vényesíteni. Emellett a föld megváltási ára ne legyen igazságtalanul magas. " Úgy vélték, a föld megváltási ára a kataszteri érték, (amelynek alapján adót fizettek!) vagy legföljebb a monopóliumos vámok előtti forgalmi érték legyen. Befejezésként kijelentették: „a parcellákat pedig nem szabad örök tulajdonul szétosztani, hanem... csak föl nem mondható bérlet alakjában." í0 Az MSZDP nagybirtokellenes harcával a Kisgazdapárt egyetértett, mert az ki­fejezte a parasztság érdekét. Miért nem jött létre akkor szövetség a két párt között, ha másért nem hát a feudális eredetű nagybirtokrendszer lebontása érde­kében? Ennek több akadálya volt: a legfontosabb, hogy e munkáspárt — mint az itt újra megfogalmazódott — nem akarta a földet a parasztság magántulajdonába adni. Ezért ebben a kérdésben éles vita bontakozott ki a két párt között. A FÖLDBIRTOK POLITIKAI ANKÉT A Földművelésügyi Minisztérium 1918. november 20-ra a földreform előkészí­tésére birtokpolitikai tanácskozást hívott össze. A meghívottak egy húsz pontból álló kérdőívet kaptak, amelynek alapján kifejthették elképzeléseiket. Az ankéton öt fő irányzat és azok árnyalatai jelentkeztek. A nagybirtokosok érdekeit az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség vezetői képviselték. A többi irányzat pártpoli­tikai köntösben jelentkezett. Ilyenek voltak: a Függetlenségi és 48-as Párt, az MSZDP, a Polgári Radikális Párt, a Kisgazdapárt és Mezőfi Vilmos által vezetett Országos 48-as Szociáldemokrata Párt. 11 10 Népszava 1918. XI. 15. 1-2. p. 11 KIRÁLY István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom mi­niszteri székéig. II. rész. Agrártörténeti Szemle, 1972. 1-2. sz. 181. p.

Next

/
Thumbnails
Contents