A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

A PÁRTOK ÉS A FÖLDREFORM ELŐKÉSZÍTÉSE 1918 ŐSZÉN SIPOS JÓZSEF E témával behatóan foglalkozott a 60-as évek történetírása. Azokban az években a forradalmak földreformjáról két önálló monográfia is született. SZE­MERE Vera: Az agrárkérdés 1918-1919-ben c. műve 1963-ban jelent meg. Tehát közvetlenül a szocialista mezőgazdaság megteremtése után. Ezért műve a forra­dalmak agrárpolitikájából a kommunisták és a baloldali szocialisták szövetkezeti koncepcióját emelte piedesztálra és azt minősítette a történelmi feladatnak. E gazdag forrásbázisra támaszkodó de a munkáspártok — főleg a kommunista párt — agrárpolitikai koncepcióját középpontba állító könyvet MÉSZÁROS Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája c. monográfiája, követte, amely 1968-ban jelent meg. E könyv a két forradalom agrár- és parasztpo­litikájának elemzését elsősorban a Somogy megyei levéltári forrásokra támasz­kodva bővítette. Szerzője szintén nem tudott szabadulni a korban szokásos szem­léleti egyoldalúságoktól. Ö sem tárgyalja reálisan a polgári pártok, köztük a Kisgazdapárt és a Földmívespárt földreform koncepcióját. 1 E könyveknél reálisabban mutatja be a Kisgazdapárt és vezetője Szabó István 1918 novemberében elkészített földreform programját Király István 1972-es ta­nulmányában. 2 Ez azonban mégsem tükröződik az ún. tízkötetes szintézis e té­mával részletesen foglalkozó fejezetében. A rendszerváltás után megjelent szinté­zisek pedig e kérdésekről csupán egy-két mondatba sűrítik véleményüket. 3 Ezért szükséges és érdemes e kérdéseket újra részletesen megvizsgálni. Új alapkutatásokra, de természetesen az elődök által gyűjtött forrásanyagokra is tá­maszkodva, sok megállapításukkal vitatkozva, másokkal egyetértve fejtjük ki véle­ményünket. A fontosabb pártok és személyek álláspontjait ütköztetve bizonyítjuk a földreform előkészítésének kompromisszumos jellegét. 1 SZEMERE Vera: Az agrárkérdés 1918-1919-ben. Kossuth K. 1963. 273. p. MÉSZÁROS Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája. Akadémiai K. 1966. 201. p. 2 KIRÁLY István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom mi­niszteri székéig. II. rész. Agrártörténeti Szemle, 1972. 1-2. sz. 173-195. p. Témánkhoz különösen: 181-184. p. 3 Magyarország története 1918-1919 1919-1945. Akadémiai K. Bp. 1976. 137. p. Itt csupán az ta­lálható, hogy „Nagyatádi Szabó István javaslata az volt, Qíésőbb a Kisgazdapárt agrárprogram­jában is e felfogás érvényesült), hogy a kiosztásra kerülő földeket első helyen a meglevő kisbirtok kiegészítésére használják fel." ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris K. Bp. 1999. 115-116. p. GERGELY Jenő-IZSÁK Lajos: A huszadik század története. Magyar Szá­zadok. Pannonica K. 2000. 33. p.

Next

/
Thumbnails
Contents