A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Az év végén (dec. 10-én) rendezett est sikere talán még ennél is nagyobb volt. Itt jelentek meg először a pesti színészek: Márkus Emilia a Nemzeti Színház és Kopácsy Juliska a Népszínház tagja. Sőt eljöttek a Magyar Hírlap Szerkesztőbizottságának olyan hírneves író és költő tagjai, mint Ambrus Zoltán, Ignotus Pál, Fenyő Sándor, Heltai Jenő, akik saját műveikből adtak elő. A vendégek tiszteletére a leányegylet tagjai, 60 személyre terített, díszlakomát rendeztek az egyik teremben. Az előadó estet bál követte, melynek méretéről álljon itt egyetlen adat: 150 pár táncolta a nyitó négyest.

234 Az 1894. dec. 22-i esten két pesti vendégművész volt: Szeghő Vilma az operaház énekese és L. Fáy Szeréna a Nemzeti Színház művésze. Az előbbi az Álarcosbál és a Bajazzo c. operákból énekelt népszerű áriákat, az utóbbi pedig prózai művek felolvasásával és költemények szavalásával szórakoztatta a közönséget. A szegedi szereplők Zucker Simon és Meák Gyula zeneiskolai tanárok valamint tehetséges tanítványaik: Gál Gizella, Milkó Vilmos, Szommer Endre, Szigeti Endre voltak. A hangverseny után bál következett most is.

235 Az 1896. márc. 1-én tartott rendezvény pesti vendégei Csillag Teréz és Zilahy Gyula a Nemzeti Színház művészei valamint R. Réthy Laura operaénekesnő voltak. Az előbbi kettő vidám monológokat, az utóbbi népdalokat adott elő. A szegedi szereplők is nívós műsort szolgáltattak: Klumák Stella — Liszt: Erdőzúgás c. művét adta elő zongorán. Szommer Endre — Gounod: Faustjából adott elő részletet hegedűn, zongorán kisérte Zucker Simon. A hangverseny után most is táncoltak a fiatalok. Csillag Teréz még néhány napig Szegeden maradt. Meglátogatta a leányegylet népkonyháját is. Az ebédelő szegény gyermekek látványa oly erős hatást tett rá, hogy 10 frt-ot adományozott az élelmezésükre.

236 Az 1897. dec. 18-i hangversenyre Diósyné Handel Bertát és Tollagi Adolfot, az operaház énekeseit, valamint Erdélyi Zoltán írót hívták meg. Diósyné operaáriákat és népdalokat, Tollagi Adolf pedig tréfás népdal egyvelegeket énekelt. Erdélyi Zoltán Leleplezések címmel tréfás műsort adott elő, melyben a két év előtti műsor összeállításának, és a pesti színészek „megszerzésének" viszontagságairól számolt be. A helyi szereplők: Strasser Rózsi, Zucker Simon, Daubrawszky Viktor zongora kísérőként illetve hegedű és zongoraszólókkal szerepeltek. A műsor után, az est második felében most is bál volt.

237 Az 1900. jan. 27-én tartott hangversenyre sikerült először külföldi művészt becserkészni, mégpedig Jan Kubelik világhírű hegedűs csodagyerek személyében. 234 Sz.N. 1893. nov. 30, dec. 12. 235 Sz.N. 1894. dec. 15, 22, 23. 236 Sz.N. 1896. febr. 15, 29, márc. 1, 3, 8. 237 Sz.N. 1897. dec. 3, 16, 18, 19.