A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

szombaton 30 családnak egy-egy kenyeret, egy font szalonnát, két itce babot és fél meszely sót adományozott. Külön ki kell emelni az 1879-es nagy árvíz utáni segélyezéseket. A katasztrófát követő Peszach ünnepén gyorssegélyként 1175 frt-ot osztott ki a hitközség a szegény zsidók között, menedéket nyújtott a hitközség épületében a hajléktalanná váltaknak. Nagy segítséget nyújtottak a hitközségnek a segélyezésekhez a hazai és más országokban lévő testvér hitközségek is.

167 A szegedi hitközség is rendezett gyűjtéseket más hitközségek megsegítésére. Különösen jelentős volt az oroszországi zsidók támogatására összegyűlt összeg: 1869-ben 54 frtot, 1881-ben 790 frt-ot gyűjtöttek.

168 III. SZEGEDI LEÁNYEGYLET SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE (1887-1918) Alakulásának pontos idejét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy nagy csendben, valamikor az 1887-es év elején történt, Lőw Lipótné kezdeményezésére. Alapszabályait a városi tanács máj. 3-i ülésén tárgyalta, és jóváhagyás után, megerősítésre felküldte a belügyminiszterhez.

169 Az egylet létrehozásának célja a szegény tanulók részére — valláskülönbség nélkül — népkonyha felállítása és működtetése volt. A hitközség, mint láttuk, nagy gondot fordított a szegény tanulók felruházására, és nagy segítséget jelentett a városnak a Kiss Dávid féle alapítvány is. Az éhező iskolás gyermekek étkeztetésének megszervezésében a szegedi zsidóság szintén az élenjárt, megelőzte ebben a város vezetését is. A Szegedi Napló által készített statisztika szerint 1887 őszén kb. 300 éhező gyermek volt a szegedi iskolákban. Az éhezés megszüntetésére a városi tanács nem volt hajlandó mozgalmat indítani, és csak a Szegedi Napló ösztönzésére indultak be a társadalmi szervezetek és a városi vezetés akciói 1887 végén. Szervezeti keretek Sajnos az egylet alapszabályzata nem került elő, így csak a sajtó alapján tudunk egy nem egészen teljes képet fölvázolni. Tagság A tagság rendes és pártoló tagokból állt. Az elemi iskolából kikerült és még hajadon zsidó leány lehetett a rendes tag. A pártoló tagság feltételeiről nem tudunk. 166 Uo. 167 Uo. 273. p. 168 Uo. 169 Sz.N. - 1887. máj. 4. 170 Lásd: Sz.N. 1887. okt. 30, nov. 1, 12, 27, dec. 12, 18.