A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Az 1837-es választáskor az esküdtek számát háromra növelték, akik közül az egyik a helyettes bíró szerepét is betöltötte. 1839-ben a templomatyák számát emelték háromra, 1842-ben pedig már egy negyedik esküdtet is választottak.

90 Az 1845-ös év nagy változása, hogy ettől kezdve az elöljáróság is 3 évre szólt, és 2 pénztárost valamint 3 egyházi gondnokot választottak. 1846-ban két alapítványt hoztak létre: Anije Irenu-t, a házi szegények segélyezésére Talmud Tóra-t, a szegény iskolás gyermekek segélyezésére Mindkettőt egy-egy gondnok irányította. Még ebben az évben egy tanoda pénztárnok funkciót is létrehoztak.

91 1848. februárjában: bíró, 4 esküdt, fő és pénztáros, 2 szószóló, 4 egyházi gondnok és tanoda pénztárnok képezte az elöljáróságot.

92 1852-ben, Bonyhády István Csongrád megye es. kir. főnökének beavatkozására teljesen átformálódott a hitközség vezetősége: A bírót ettől kezdve elnöknek hívták. Az esküdtek száma hatra nőtt. Újra lett egy ellenőr és három templomatya. Új tisztség lett a „szegény gyermekek atyjai" 2 fővel és a szegények atyja 1 fővel. Létrehoztak továbbá egy öttagú bizottságot, Lőw Lipót főrabbi vezetésével, és egy temetkezési egyletet négy elöljáróval. A választmányi tagok számát 12 főben rögzítették.

93 Az 1859-es év még nagyobb változást jelentett: Ekkor egy első elöljáró, két elöljáró, hat bizalmi férfiú és két póttag képezte az elöljáróságot.

94 A következő évben ezek lemondtak, és más formát és vezetőséget kért a hitközség. Miután ez megtörtént, így nézett ki a vezetőség: elnök, helyettese, szószóló (választmány elnöke), pénztáros, 3 templomatya, Talmud Tóra gondnok, szegények atyja, 4 templom biztos és 21 választmányi tag. Ez utóbbi létszámát egy év múlva 31 főre emelték. 1863-ban újra egyik városi tanácsnok lett a hitközségi biztos, aki szabadabb mozgásteret biztosított. Ezt kihasználva, nagyrészt Lőw Lipót által kidolgozott alapszabályokat fogadott el a közgyűlés, melyek a hitközség történetében először, nyomtatásban is megjelentek, és a később megfogalmazott, valamint hosszú távon érvényes szervezeti szabályok alapját képezték. E szabályok körülírták a hitközség célját, a tagok választó és választhatósági jogait, az irányító testületet, mely a következő személyekből állt: elnök, 5 elöljáró (cultus, iskolai, pénzügyi, jótékonysági, építkezési) pénztáros, egy 9 tagú választmány (ennek a pénztáros is tagja volt), mely az elöljáróság által elébe terjesztett ügyeket tárgyalta, a 31 tagú választmány, mely a saját kebeléből választott 5 templomatyát. 90 Uo. 83. p. 91 Uo. 84. p. 92 Uo. 85. p. 93 Uo. 88. p. 94 Uo. 91. p.