A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

Amikor a vöröskereszt szegedi szervezetének vezetésével gyűjtés indult az éhező iskolás gyermekek javára, a nőegylet 20 frt-ot adott, és maga is bekapcsolódott a gyűjtő akcióba.(Ugyanott: 1888. jan. 28.) Szegedi Naplónak a fázó szegényekért indított gyűjtőakciójára a nőegylet pénzt és 10 q. fára szóló utalványt küldött.(Ugyanott: 1902. dec. 23.) A szegedi jótékony nőegyletek nagy akciója volt az, melyet 1902 nyarán a Martinique szigetén történt katasztrófa áldozatainak megsegítésére indítottak. Május 31-én ülést tartottak a szegedi nőegyletek vezetői, melyen a következő személyek vettek részt: Vöröskereszt részéről: Wőber Antalné Fehérkereszt özv. Worsikovszky Károlyné Izraelita nőegylet Polgárné Kohen Teréz Szegedi Leányegylet Szabó Jolán Szerb Nőegylet Szmremácz Jánosné Az ülésen elhatározták, hogy jún. 15-én, Újszegeden közös népünnepélyt rendeznek. Az ünnepély meg is volt, de a fő attrakció elmaradt, mivel az Aero Club, Turul nevű léghajója nem tudott felszállni, mert a gázgyár nem bírta gázzal megtölteni. (Sz.N. 1902. jún. 1, júl. 16.) A világháború következtében súlyosbodott a gazdasági helyzet, és megnőtt az államhatalmi szervek és a különböző egyletek, egyesületek által kezdeményezett segélyakciók száma. Ezekben az akciókban ott találjuk a nőegyletét is. Az állam által kezdeményezett, a bevonult katonák hozzátartozóinak segélyezésére indított akcióhoz a nőegylet havi 100 K-val járult hozzá. (Dm. 1914. szept. 11.) Ennél sokkal nagyobb áldozatot követelt a hadikölcsön jegyzése. A nőegylet 1914. nov. 11. elöljárósági ülésén 15 ezer koronát és az árvaalapból ugyanennyit jegyeztek. (Sz.N. 1914. nov. 17.) Részt vettek a hadiárvák javára rendezett gyermeknapok rendezésében, lebonyolításában is, a többi nőegylettel együtt. A Széchenyi téri gyűjtőpersely kezelését a nőegylet végezte. (Ugyanott. 1915. szept. 16. és Dm. 1918. júl. 16.) A nőegylet természetesen ott volt az országos anya és csecsemővédő mozgalomban is. A mozgalmat Szegeden Szalay József rendőr főkapitány, a Stefánia Szövetség elnöke indította el, 1915. nov. 15-én. Célul tűzték ki: „Főleg a kültelki anyákat segíteni a csecsemővédelemben, anyagiakkal és szellemi felvilágosítással. "(Ugyanott: 1915. nov. 16.) A nőegylet 1916. febr. 29-i választmányi ülésen csatlakozott a mozgalomhoz, miután a mozgalom szegedi irányítójának, dr. Turcsányi Imre főorvosnak az előadását meghallgatták. (Ugyanott: 1916. febr. 29. és Dm. 1916. febr. 27.) A munka megszervezésére márc. 9-én, rendkívüli közgyűlést tartottak, melyen megválasztották az anya és csecsemővédelmi bizottság tagjait valamint vezetőjét, Pataki Simonnét. (Dm. 1917. ápr. 21.) Rövidesen munkaértekezletet tartottak, és munkájukhoz a nőegylet pénzt szavazott meg. A szakmai irányítás végzésére, a városi vezetés Sátor Vilmosné óvónőt nevezte ki a nőegylethez. (Sz.N. 1916. márc. 29, okt. 26, dec. 10.) A munka szépen kibontakozott, és 1917. áprilisáig, 37 utcában, 162 csecsemőt látogattak már rendszeresen. (Dm. 1917. ápr. 21.)