A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

Kohen Johanna halála után, leányát Polgárné Kohen Terézt választották az elnöki posztra. Sorozatos újraválasztás után, az 1898. febr.lO-i közgyűlésen — Gotthilt Milkó Ilona indítványára — egész élete tartamára megválasztották elnöknek. Dr. Pollák Lajosné pedig azt indítványozta, hogy Polgár Kohen Teréz nevére, a tagok által, 1000 frt-os alapítványt létesítsenek, melynek felhasználásáról az elnöknő dönthessen. (Sz.N. 1898. febr. 11.) Születésének 70. évfordulóján az egylet egy mahagóni íróasztallal ajándékozta meg, és a lakásán felkereső küldöttség, díszes albumot adott át neki, melybe a nőegylet tagjai beírták nevüket. Fölkereste még a hitközség és a szegedi nőegyletek (kisdedóvó és jótékony nőegylet, vöröskereszt, nőipariskola elnöksége, szegedi leányegylet) küldöttsége is. (Sz.N. 1901. dec. 22, 24.) 1902. jan. 25-én, a nőegylet által szervezett hangverseny és táncestély előtt Kállay Albert főispán köszöntötte Polgár Kohen Terézt, és átadta a király által adományozott arany érdemkeresztet. (Sz.N. 1902. jan. 26.) Polgárné Kohen Teréz 1909. febr. 16-án bekövetkezett halálát, még talán anyjáénál is nagyobb részvét kísérte. A Szegedi Napló vezércikkének szerzője így írt: „...Gyásza van Szegednek, a társadalom minden osztályának, gyászuk van a szegények százainak: meghalt a galambősz fejű, angyalszelíd lelkű agg úrinő, Szeged város elhagyatottainak, árváinak legnagyobb jótevője." (Sz.N. 1909. febr. 17.) Ravatalozásáról az újságíró így tudósított: „Körülállták koporsóját nagy urak és leányok és avatag ruhába burkolózott szegények: Kállay Albert ny. főispán, Kelemen Béla dr. főispán és neje, Lázár György dr. polgármester, Somogyi Szilveszter dr. főkapitány, a város tanácsának tagjai, a bizottságok számos tagja, az izraelita nőegylet testületileg, az összes nőegyleteket képviselő körök és egyesületek, Szeged intelligens társadalmának színe java, eljött Bécsből dr. Singer Mátyás a szegedi közkórház nyug. ig. főorvosa. " (Sz.N. 1909. febr. 19.) Lázár György polgm., az elnöknő elhunyta alkalmából részvét táviratot intézett unokájához, Polgár Istvánhoz. „Szeged szabad királyi város közönsége és hatósága nevében őszintén érzett mély részvétünket fejezzük ki a fájdalmas gyászeset alkalmából, amely Polgár — Kohen Teréz úrnő elhunytával Tekintetességedet, de városunk egész társadalmát és közéletét is érte. A megboldogult fáradhatatlan tevékenységgel szentelte életét évtizedeken keresztül a jótékonyság szolgálatára, soha nem szűnő buzgalommal vette ki mindig osztályrészét, ha elesettek segítésére, ínség enyhítésére kellett sietni. Nagylelkű munkása volt a könyörületnek, ezrek könnyeit szárította fel, ezrek nyomorát enyhítette, s e téren közéletünk első tényezői közé tartozott. Az egész város érzi a veszteség súlyát, amely halálával a közjótékonyság nemes ügyét érte. Királyi elismerés méltányolta életében, s most egész társadalmunk hálával emlékezik meg e téren szerzett nagyarányú és maradandó érdemeiről. Városunk egész közönsége vigasztalan részvéttel kíséri utolsó útjára." (Sz.N. 1909. febr. 19.) 1909. okt. 24-én gyönyörű márványtáblát állítottak lelkes hívei a tiszteletére, melynek avatása újabb társadalmi megmozdulást váltott ki Szegeden. Családján kívül ott voltak a társadalmi szervezetek képviselői és „jószívének leghitelesebb tanúi: a szegény elhagyatottak és nyomorultak, tekintélyes serege...Mire az ünnepély véget ért, óriási virág halommá vált Rézi néni sírja. " (Sz.N. 1909. okt. 26.)