A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

1751-ben Kárász Miklós (1715-1797) privigyei születésű nemes, szegedi főjegyző és lakos birtokába került, aki ezen évtől a területet elkezdte benépesíteni. Az első lakói a pásztorai és földmukásai voltak, akiket a felépíttetett majorjaiba telepítetett:

14 a Tisza Szent Péter puszta területén, a Folyó semyéke mellett épült Kárász majorba, vagyis a későbbi Nagy-, utánna Berl-, majd Vermes Károly majorba (ezt a II. világháború után elbontották és ma az Európa autóút van a helyén; itt juh- és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak), az egykori Horgas halászfalu mellett épült Kis-Horgosi majorba (ez egykor méntelep és gabonatároló volt), aztán a már említett egykori Vaskapu megye-határőr település helyén épült Budzsáki majorba (ahol szőlészettel és borászattal foglalkoztak). A horgosi pusztán (Bácsszőlős területén) épült Rózsa majorba, melynek melléképületei ma is állnak (szintén szőlő és bortermeléssel foglalkoztak), és a mára elbontott két majorba: a vasúti pálya mellett épült Pörös majorba (ahol juhtenyésztéssel foglalkoztak), és az egykori Szeged-szabadkai országút, vagyis a mai országhatár mellett épült Szelevényi majorba (ahol erdőgazdálkodás és juhtenyésztés folyt).

15 Mária Terézia (1717-1780) királynő az 1771. március 11-ei keltezésű birtokjogi oklevelet azzal a kitétellel adta Kárász Miklósnak, hogy Szeged és Szabadka között Horgost újra kell telepítenie, tekintettel a megye-határőrség és az 1753-ban beindult postakocsi járatára.

16 Kárász az új falut az egykori Horgas-tói 3 km-re keletre levő Tisza Szent Péter pusztabirtokán az egykori Vaskaputol nyugatra, felvidéki magyarokkal telepítette be.

17 A számonkéréskor Kárász úgy érvelt, hogy az építkezésre itt volt szikföld a vályognak, fa a gerendáknak, nád a tetőnek, és nem csak a Szeged-szabadkai út, hanem a kanizsai út közelébe is került. Mivel a puszták ősi gyeptakarójától feltört futóhomokot hordta a szél, II. József (1741-1790) magyar király 1780-ban elrendelte a homoksivatagok beültetését.

19 A horgosi-homokpuszta megkötésére a Kárász család erdőket és újabb szőlőültetvényeket telepíttetett. Miután 1875-ben Amerikából átterjedt a filoxéra gyökértetű, és 1880-ban letarolta a magyar szőlővidékeket, a hegyi szőlősgazdák többsége koldusbotra jutott. Az alföldi forró homokon azonban a piciny tetű nem tudott pusztítani, mert a homokkvarc (szilícium dioxid) felsérti a testét, és elpusztul. Ezért 1900 után a Magyarországi szőlők több mint 50%-át az Alföldre telepítették.

21 Ez a homoki borkereskedelem felvirágzását jelentette. 1869-ben megépült a horgosi-homokpusztát kettészelő Szeged-szabadkai vasúti pálya, amelyen 1883. október 16-án Szegedről a 113-as vasúti megálló- és őrházig (a mai bácsszőlősi vasútállomással szemben levő lakott őrház) utazott I. Ferenc József (1830-1916) osztrák-magyar császár, majd fiákeren Ásotthalomra ment, 14 GYETVAI I. 684-685, REIZNER II., ZSILINSZKY II., KÁRÁSZ 15 Korabeli kataszteri térképek (Csongrád Megyei Fióklevéltárak, Szentes, Hódmezővásárhely) 16 Mária Terézia 1771-ben kiadott birtokjogi oklevele Kárász Miklósnak (M.O.L.: Kárász levéltár, P 348 / AA N° 5) 17 Az újratelepített Horgos első telepeseinek 1772-beli névsora (ld: Vajdasági Levéltár, Újvidék, Bács-Bodrog Vármegye fondja, jelzet: 1/1772), továbbá ld: ENGEL 18 GYETVAI I. 691-694. 19 ZSILINSZKY II., KISS 20 ZSILINSZKI II. 21 ld: BÁLINTI. 574.