A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

ZOMBORI István: Adatok a Szeged-alsóvárosi Ferences kolostor 20. századi történetéhez (A Historia Domus alapján)

ADATOK A SZEGED-ALSOVAROSI FERENCES KOLOSTOR 20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ (A História Domus alapján) ZOMBORI ISTVÁN Ebben az évben ünnepli 500. évfordulóját a Szeged-alsóvárosi templom és a rendelkezésünkre álló adatok szerint azt is mondhatjuk, hogy megközelítőleg ugyanerre az időre készült el a jelenlegi barokk külső mögött rejtőző eredeti ferences kolostor is. Az 1980-as évek végén és a 90-es években zajlott nagyszabású műemléki föltárások egyértelműen bizonyították, hogy a korábbiakkal ellentétben nem a török kiűzése után, az 1700-as években épült a kolostor, hanem a 15. század második felében épített egykori kolostor adottságainak maximális igénybevételével alakították ki a jelenlegi formát. A kutatások azt is föltárták, hogy a kolostor esetében maximum három, négy sor ráépítéséről lehet szó és a középkori eredeti épület megmaradt érintetlenül egészen napjainkig Ily módon a templom déli oldalán a tetőszintben elhelyezett 1503-as dátumot ábrázoló zárókő minden bizonnyal azt a végleges dátumot jelöli, amikor az építők eddig eljutottak. Ez szolgáltat okot az idei jubileumi esztendőre. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a régebbi megállapítások és az újabb és újabb kutatások kötetekben megjelenő eredményei, kiváltképp az utóbbi időszakokban megjelent szerzők munkái

1 arra mutatnak rá, hogy a kolostor és annak lakói, a ferences atyák meghatározó szerepet töltöttek be Alsóváros, tágabb értelemben pedig Szeged, bizonyos korszakokban pedig — gondolunk elsősorban a török hódoltságra — a délmagyarországi régió egésze számára. Mindezt azért kell hangsúlyozni, hogy rámutassunk a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor múltját, az itt élő rend tevékenységét vizsgálva, — különös tekintettel a ránkmaradt bőséges rendi forrásanyagra — nemcsak egyháztörténeti, vallási, hanem Szeged és környéke társadalomtörténeti, kultúrtörténeti és bizonyos időszakokban kifejezetten politikatörténeti vonatkozásban is hasznos eredményekre juthatunk. Jelen munkánkban arra teszünk kísérletet, hogy két kiragadott, de fontos és jellemző részlet segítségével a 20. századi várostörténet egy-egy fejezetét villantsuk föl a megmaradt História Domus segítségével. A kiválasztott két részlet közül az egyik a kolostorban a rendi elöljárók kérésére elkészített, 1925. április 30-i dátumot viselő, a templom és a kolostor teljes egészére kiterjedő leltár, a másik pedig az az összegzés, amelyet az 1944-46 közti időszakra saját naplóföljegyzései alapján, de utólag, a házfőnök kérésére írt meg P. Gottfrid. 1 BÁLINT Sándor 1959; 1975; 1983, PÉTER László 1991, MOLNÁR Antal 2003, ZOMBORI István 1998; 2003.