A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MEDGYESI Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás”. A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához

Hajdú Gábor iskolaigazgató, 1994-től önkormányzati képviselő: — Nem szembesültem még azzal a problémával, hogy a városban református — katolikus eUentét lenne. Nem érzékelek ilyet. Másban látom a lényeget. A református oktatásnak az első ciklusban meg kellett volna oldódni. A katolikus iskola szinte a rendszerváltással egyidőben elindult, a reformátusnak — a város múltjából következően — ugyancsak meg kellett volna jelennie. Mi, a református egyház részéről folyamatosan bombáztuk az akkori önkormányzatot, hogy történjen már valami. Ebben támogatott bennünket a katolikus esperes-plébános úr Katona Pál is. Tény, hogy a rendszerváltozás időszakában — jóllehet a közvélemény komoly érdeklődéssel fordult a vallásosság irányába — mégsem jelent meg a református oktatás a városban. Kiss Imréné, 1996-tól önkormányzati képviselő: — Amikor lezajlottak a 98-as választások, behívtak a városházára — üyenkor ugyanis behívják az embert, s azt mondta a polgármester úr: „úgy gondolom, míg maga indul ebben a körzetben, addig maga mindig győzni fog. Szeretnék magával jobban együttműködni." S ezután egyből felvetette a formálódó református iskola ügyét. Nekem lényeges volt, hogy Makó-Újvároson semmiképpen se zárják be az iskolát. Ez az intézmény volt a leghányatottabb, mindenki tudta, nagy gondok lehetnek. El akartam kerülni, hogy iskolabezárásra kerüljön sor, ezért is támogattam egyből, hogy az iskolát adják át a reformátusoknak s legyen ott egyházi oktatás. Itt Újvároson egyszerű lett volna lehúzni a rolót. Elhatároztam, amennyiben konszenzusra tudunk jutni a polgármester úrral, ha sikerül kihúzni a dugóból az iskolát és elindítani a református oktatást, akkor a képviselőtestületen belül rám is számíthat. Az ésszerűség határán belül persze. Hajdú Gábor iskolaigazgató, 1994-től önkormányzati képviselő: — Önkormányzati képviselőként, ha egy református ügy kerül szóba, akkor természetesen nagyobb figyelemmel fordulok annak irányába. így a református iskola, óvoda megindítása érdekében teljes mértékben a jelenlegi polgármester mellé álltam. Tudtam, ha most nem jön létre az iskola, óvoda, akkor hosszú időre elúszik a lehetőség. Kiss Imréné, 1996-tól önkormányzati képviselő: — Évekkel korábban a belvárosi református egyházközség megpróbált iskolát indítani, de mivel nem tudták megszerezni a szükséges gyerek létszámot, ezért ez dugába dőlt. Akkoriban Búzás polgármester Kéki nagytiszteletű úrnak, belvárosi lelkésznek felajánlotta az újvárosi iskolát, de a tiszteletes úr, azt felelte, hogy ő nem megy a tanyára. Ez egy bizottsági ülésen hangzott el, én ezen jelen voltam, hallottam s igencsak nyomot hagyott bennem. Megkérdeztem, áll-e akkor is az ajánlat, ha a másik, az újvárosi egyházközség lenne a fenntartója az iskolának. A polgármester úr akképpen nyüatkozott, hogy neki mindegy, ha van, aki vállalja a feladatot. Ekkoriban volt itt Újvároson egy tiszteletesváltás. A jelenlegi tiszteletessel, aki most már a református iskola igazgatója, vele véletlenül találkoztam, megkérdezte, hogy én vagyok-e a képviselő, mondtam, hogy igen. Tájékoztatott