A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

VALLÁSOS ÉLET A VIII. sz. kérdőlap vallási élet tényeit rögzítette, de tartalmi okokból idevettük az anyanyelvi kimutatás adatait is, amelyet a népességi viszonyoknál közöltek eredetileg.

10 A város magyar jellegét e két ténnyel lehet a legjobban demonstrálni. Anyanyelvi megoszlás szerint 1930-ban 35 824 lakosból 35 366 magyar, 246 tót, 112 német, 36 román, 11 szerb, 2 horvát és 51 egyéb volt. A vallási megoszlás ugyancsak tagolt: 14 879 római katolikus, 1209 görögkatolikus, 16 7742 református, 719 ágostai evangélikus, 85 görögkeleti, 2053 zsidó és 137 egyéb hívőt jegyeztek föl a források. A kétfajta népességet egymásra vetítve megtaláljuk a szinte teljesen magyar anyanyelvű népesség és a vallási hovatartozás összefüggéseit. A római katolikusokat és reformátusokat csaknem egészében magyar népességnek tekinthetjük, összesen 31 621 lakost tettek ki. Többségében a magyar etnikumot gyarapította az evangélikus és izraelita vallású lakosság, amelyhez még a görögkatolikusok és az „egyebek" közé fölvett népesség nagy részét is hozzászámíthatjuk. A vaUási és etnikai arányok egymásra vetítésekor a szlovák és német nemzetiségűeket egyaránt sorolhatjuk a katolikusok valamint az evangélikusok közé. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az izraelita felekezetűek egy része magát német anyanyelvűnek vaUotta. A katolikusok intézményi háttere nagyobb volt, mint a reformátusoké, holott a hívők számát tekintve fordítva állt a helyzet. A Belvárosi Római Katolikus Egyház vezetője dr. Csepregi Imre pápai prelátus volt. Az Újvárosi Római Katoükus Egyházat Szabó Ferenc plébános irányította. Mindkét egyház a csanádi püspökséghez tartozott. A Görög Katolikus Egyházat dr. Rohály Ferenc szentszéki tanácsos vezette, és a hajdudorogi püspökség alá rendelték. A Református Egyház vezetője Szabó József elnök-lelkész volt, aki a debreceni tiszántúli püspökségnek tartozott felelősséggel. Benkóczi Dániel főesperes az Ágostai Evangélikus Egyház élén áUt, feljebbvalója a bányai püspökség volt. 1930-ban Makón még erős izraelita hitközség működött dr. Kecskeméti Ármin főrabbi vezetése alatt. Mivel a fölmérést 1940-ben készítették részben az 1930-as áUapot szerint, félrevezető lenne a kérdőív kitöltésének időpontjára vonatkoztatni az erős és stabü hitközségi életet. Kecskeméti Ármin munkássága azonban mindenféleképp kiemelendő, amely a zsidótörvények ellenére is tekintélyt biztosítottak személyének, és a hitközség számára. A 4 római katolikus templom meUett 5 kápolna szolgálta a hitéletet. A görögkatolikusoknál ugyanerről 1 templom és 1 kápolna, a reformátusoknál 3 templom gondoskodott. Történelmi nevezetessége csak a kopáncsi római katolikus templomnak volt, amely az utolsó Árpád-házi király idejében épült román stílusban. Alapjai és bejárati falai maradtak meg. Az épületet 1934-ben a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat restauráltatta. A két katolikus egyháznak a csanádi püspök volt a kegyura, Makó kegyúri jogot nem gyakorolt. Sem a városban, sem környékén nem ismertek búcsújáróhe10 CSML-ML Polg.m. ir. 1941/1132 Kérdőlap VIII.